A világ nyelveinek csupán öt százalékát használják online, a maradék 95 százalékot szépen lassan megöli az internet – állítja Kornai András ismert nyelvész-matematikus. A PLOS ONE-ban megjelent tanulmányában arra az izgalmas kérdésre kereste a választ, hogy hány nyelv létezik online.
Hogy tudjuk mihez hasonlítani, a világon összesen 7776 nyelvet használnak. Ahhoz, hogy meghatározza, ebből mennyi jelenik meg online, Kornai András egy programot írt, amely végigböngészi a felsőszintű doméneket (TLD) és minden nyelvben katalogizálta a szavak számát. Ezen kívül még Wikipedia-szócikkeket is vizsgált, valamint operációs rendszerek nyelvi változatait és helyesírás ellenőrzőket is.
Kutatásaiból kiderült, hogy a világ nyelveinek csak öt százaléka van jelen online. A hatalmas szakadék legfőbb oka, hogy az emberek által használt nyelvek között hatalmas különbségek vannak. A világ nyelveinek negyven százaléka a veszélyeztetett kategóriában van. De még a technikailag nem veszélyeztetettek között is számtalan olyan van, amelyet alig néhány ezer ember beszél.
Ez utóbbiak gyakran olyan helyeken vannak, mint a Szahara déli része, a dél-kelet-ázsiai területek és Dél-Amerika. Itt eleve alacsonyabb az internetpenetráció.
Ennek ellenére nem kecsegtet szép jövővel az, ha egy nyelv nem tud megjelenni online. A nyelvészeknek van egyfajta forgatókönyvük a nyelvek halálára. Először a nyelvet beszélők egyre kevésbé használják a nyelvet olyan alapvető helyzetekben, mint például a kereskedelem. Utána a fiatalok vesztik el az érdeklődést a nyelv iránt, végül a fiatalabb generáció teljesen elfelejti a nyelvet.
Technikailag a nyelv addig él, ameddig csak egy emberi is beszéli azt. Hosszú évek telnek el a nyelv hanyatlása és tényleges kihalása között. Ez idő alatt a fiatalok nem képesek/nem akarják használni a nyelvet mindennapi tevékenységeik közben, például internetezéskor.
Kornai norvég példákat hoz fel a tanulmányában elmélete alátámasztására. Hivatalosan két változata létezik a norvég nyelvnek, a bokmål és a nynorsk. A bokmål már régóta népszerűbb, de a lakosság 10-15 százaléka, nagyjából 500-750 ezer ember még használja a nynorsk nyelvjárást. Emiatt a nynorsk nyelvet nem is tartják veszélyeztetettnek.
Kornai András azonban másképp gondolja, elemzései szerint a nynorskot csak nagyon kevesen használják online, mindenhol a bokmål jelenik meg legyen az hirdetés, zene, könyv, divat, szórakozás, technológia. Hiába beszélik tehát mindkét nyelvet az országban, a norvégok megszavazták, hogy a bokmålt viszok magukkal blogjaikban és tweetjeikben a digitális korba.
A kérdés, hogy vissza lehet-e fordítani a folyamatot, vagyis egy nyelv digitális halálát. Számtalan szervezet, például a Wikipedia, az Alliance for Linguistic Diversity is foglalkozik ilyesmivel. Az ALD-nek például vaskos enciklopédiája van, amelyben a legkülönbözőbb nyelvekre fordítnak le azonos szöveget. Olyan veszélyeztetett nyelvek vannak közte, mint az 500 ember által beszélt nganasan (Oroszország), a 802 ember által használt maxakali (Brazília). A Wikipediának egy úgynevezett inkubátor projektje van, amely az ilyen nyelvek megjelenését segíti. Kornai szerint a Wikipediának óriási a haszna, elég csak néhány digitális fanatikus nyelvenként, hogy legalább az esély meglegyen a túlélésre.
Hosszútávon persze ez sem elég, főleg akkor, ha van egy népszerűbb nyelv, amit az emberek könnyebben használnak online. Ha például remek cherokee nyelvű wiki oldalakat készít valaki, nem biztos, hogy a Facebookon és a Twitteren is ezen a nyelven fog megszólalni. A kutatóknak van egy úgynevezett száz éves szabálya, vagyis egy haldokló nyelvnél azt a kérdést teszik fel, hogy vajon száz év múlva beszélni fogják-e gyerekeink. Erre azonban az internettel kapcsolatban lehetetlen válaszolni, hiszen senki nem tudja, milyen lesz az egy évszázad múlva, az pedig végkép nem, hogy milyen nyelveket használnak rajta. Kornai szerint egy biztos, jóval kevesebbet, mint most.