Újabb szenzációs felfedezést tett a Marson dolgozó Curiosity űrszonda: megtalálta egy alacsony sótartalmú és közel semleges pH-értékű tó nyomait, amelynek az egykori vizét valószínűleg ihatónak mondanánk. Az évmilliárdokkal ezelőtt kiszáradt tóban elméletileg mikroorganizmusok is élhettek - adta hírül a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmányában John Grotzinger, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója. Mára azonban eltűnt a víz, és a hajdani életnek sincs semmiféle nyoma.

A szonda a 150 kilométer átmérőjű Gale-kráter egy öt méter mély, Yellowknife Bay nevű mélyedését kutatva bukkant egy apró, közepes és nagyobb kövekből álló üledékrétegre, amely nyugodt vízben alakulhatott ki. A mérések igazolták, hogy körülbelül 3,6 milliárd évvel ezelőtt a kráter legalább egy tónak otthont adott - olvasható az elemzésben résztvevő londoni Imperial College közleményében.

A Science friss számában több kutatócsoport összesen hat tanulmánya elemzi a Curiosity adatait. Ezek alapján a csendes, édesvizű tó legalább több tízezer, akár százezer éven át is létezett, és az élethez szükséges alapelemek - a szén, oxigén, nitrogén, kén és foszfor is - megtalálhatók voltak benne.

Ilyen feltételek mellett megélhettek olyan mikroorganizmusok, amelyek energiájukat a kövekből és ásványaikból nyerik (úgynevezett kemolitautotróf mikroorganizmusok). Hasonló baktériumok a Földön barlangok meleg vizű forrásaiban élnek.

Sanjeev Gupta, az Imperial College kutatócsoportjának tagja hangsúlyozta: a Marson az ősi élet semmilyen jelét sem találták meg, csak azt fedezték fel, hogy a Gale-kráterben évmilliárdokkal ezelőtt legalább egyszer olyan tó hullámzott, amelyben megvoltak a mikrobák létéhez szükséges feltételek, és ez a Mars-kutatás nagy előrelépése. A régió további vizsgálata talán választ adhat arra a kérdésre, létezett-e valaha élet a vörös bolygón.