A focimeccsekről ismerős mexikói hullámmal tartják a tömegbe tömörült császárpingvinek az egymástól számított tökéletes távolságot az Antarktiszon, mutatták ki videók segítségével német és francia kutatók. Az egy csoportba tömörülés lényege, hogy a pingvinek könnyebben tartják melegen magukat és egymást a mínusz 50 fokos hidegben és az óránként 200 kilométeres sebességgel süvöltő sarkvidéki szélben.

A mérések szerint a pingvinek két centiméterre állnak egymástól, de a csoporton időnként látható hullámzás fut végig. A hullám elindításához elég egyetlen pingvin egyetlen lépése is, de a megfigyelés alapján az állatok nem csoportként mozognak, csupán a közvetlenül mellettük álló mozdulatára reagálnak. A hullám sebessége ugyanakkor függ attól, mekkora lépés miatt indult el a láncreakció. Az egymástól függetlenül elinduló hullámok ráadásul egyesülhetnek is; érdekesség, hogy ezt a rögzített videók, illetve a kutatók által kidolgozott matematikai modell is megmutatta. A modell egyébként nagyon hasonlít arra, ahogy az autósok viselkednek a közlekedési dugókban.

Van azonban még néhány kérdés, ami válaszra vár a jelenséggel kapcsolatban. Például nem világos, mi készteti a pingvineket arra, hogy megmozduljanak. Talán testhelyzetet változtatnak, de erre nincs közvetlen bizonyíték. Szintén érdekes kérdés, hogy vajon két hullám között miért vannak legalább félperces szünetek, amíg minden pingvin mozdulatlanul áll. A teljes tanulmány ide kattintva olvasható el.