A hatalmas méretű gleccserekkel járó jégkorszakok meggyorsítják a hegyeket koptató eróziót egy svájci vezetésű nemzetközi kutatócsoport szerint – írja az MTI. Az összeütköző földlemezek gyűrik fel a hegyeket, az erózió pedig lekoptatja őket – ezt a folyamatot gyorsítják fel a jégkorszakok.

Az elmúlt mintegy hatmillió évben a Föld jégkorszakok sorozatát élte át. Ugyanakkor ebben az időszakban világszerte erőteljesen megnőtt az erózió mértéke is. Erről árulkodnak a tengerek mélyén lévő üledék-lerakódások – közölte a kutatást finanszírozó Svájci Nemzeti Alapítvány. A folyamat felgyorsulásában korábban nem volt tisztázott az éghajlat szerepe. Frederic Herman, a Lausanne-i Egyetem és az ETH Zürich munkatársa ezért kollégáival 18 ezer adatot elemzett ki, amelyek kvázi a kőzetek földkéregbeli vándorlását rögzítették.

Az adatgyűjtés során a tudósok azt a körülményt használták ki, hogy kőzetek hőmérséklete csökken, minél közelebb kerül az erózió során a Föld felszínéhez. Ezt a termikus előtörténetet bizonyos ásványok látható módon megőrzik. Ez alapján kiszámítható, mennyi idő alatt került a kőzet a felszínre. 

A kutatók eredményeiket a Nature című szaklap csütörtöki számában mutatták be. Ezek szerint összefüggés tapasztalható a felgyorsult erózió és a hideg fázisok között. Ráadásul a középső szélességi fokokon és a magasan fekvő régiókban, ahol sok hegy elgleccseresedett, erőteljesebb a gyorsulás. Herman és kollégái szerint a gleccserek az erózió fő elindítói, nem pedig a földkéreg tektonikus aktivitása. 

A tudósok szerint az eredmények arra is utalnak, hogy a szén-dioxidnak és az erózió között is összefüggés tapasztalható: minél több kőzet esik szét apró darabokra, annál több reagál a légkör széndioxidjával. Ezek a kőzetdarabok aztán lesüllyednek a tengerek mélyére – fejtette ki Herman. Az erózió így eltávolítja a légkörből a gázt, ezzel hozzájárul az éghajlat lehűléséhez. Ezeknek a tényezőknek az ismerete fontos a klímaváltozás és az üvegházhatású gázok megfelelő modellezéséhez.