2014-ben sem kellett sokáig várni az első magyar felvételre a NASA asztrofotós válogatásában, az Astronomy Picture of the Day-ben (APOD, a nap asztrofotója). Fényes Lóránd felvételén egy a Skorpió csillagképben található nyílthalmaz, a Messier 7-es látszik.

Az M7-et már Ptolemaiosz is megemlítette 130 körül, mint a „ködöt, ami a skorpió fullánkját követi”. Charles Messier 1764. május 23-án katalogizálta a hazánkból (megfelelően fényszegény környezetben és nyugodt légköri körülmények között) augusztus és október között megfigyelhető, tőlünk mintegy 800 fényévnyire lévő objektumot.

Az Index kérdésére Fényes elmondta, hogy a kép (ahogy a magyar fotósok kiemelt képei általában) nem Magyarországon készült, hanem az afrikai szavannán, Namíbiában, a Khomas-felföldön, egy saját szervezésű csillagászati expedíción. Az M7 nem túl népszerű fotótéma, az eredeti tervek szerint Fényes sem fotózta volna, de mint írja, a váratlanul érkező felhős idő felborította a terveket. „Ugyan a baktérítő környékén igen magasan delelt és a fényképezése ideális körülmények között zajlott, az este nem indult jól: az expedíció egyetlen felhős napján mind feladtuk az észlelés lehetőségét, mivel a műholdkép nem bátorított minket azzal, hogy lesz bármilyen lehetőségünk is az éjszakai munkára. Éjfélkor, mikor a többiek már aludtak, kinéztem az ég alá, ahol a kristálytiszta, felhőmentes ragyogó déli Tejút fogadott. Mivel az aznapi, pontosan megszerkesztett tervem dugába dőlt már, keresnem kellett egy olyan objektumot, ami kéznél van, könnyen megtalálható, könnyen lefotózható. Az csak az első tesztképek elkattintása után derült ki, hogy az M7 a rendkívüli csillagháttér miatt esztétikai és kompozíciós szempontok szerint is mennyire izgalmas.”

Ennek ellenére Fényes sem teljesen biztos abban, miért is választották be pont ezt a képét. „Lehet, hogy az tetszik nekik, hogy a nyugaton megszokotthoz képest egyszerű felszereléssel dolgozom, ez a korábbi két APOD-os megjelenésnél, illetve a 2012-as Az Év Asztrofotósa kategóriagyőzelemnél is számított.”

A fotós az M7 lefotózásához is a saját felszerelését használta, a 200/800-as házilag épített Newton-távcső egy EQ6 mechanikán dolgozott, a fényképet egy csillagászati fotózásra alkalmassá tett Canon 600D készítette. A kép végső változatát 63 darab 2 perces expozícióval készült felvétel adta ki.