A japán társadalom lassú, folyamatos elöregedése sokakat komolyan aggaszt. Csakugyan riasztó lehet látni, hogy 2013-ban Japán lakossága csaknem negyedmillióval csökkent, és ez a tendencia már ötödik éve tart. Ebben sokan az ország lassú hanyatlását látják.
Reiko Aoki, a Hitotsubashi Egyetem közgazdásza szerint az elmúlt évtizedek stagnálása olyan probléma, amit a demográfiai változások okoztak.
Ez azonban, hiába szokták így láttatni a szakértők, még nem a katasztrófa előjele. Sőt, egyesek úgy látják, az ország demográfiai változásai más országoknak is példát mutathatnak.
A születéskor várható hosszú életért nem kárpótolhat a rekord alacsony termékenységi ráta – egy japán nőre csak 1,4 gyermek jut. Egyes európai országokban is hasonlóan alacsony a termékenység, de ott a kieső népességet a bevándorlók pótolják. Az elszigetelt Japánban viszont más a helyzet.
Sokan úgy látják, hogy a gyermektelenség és az alacsony termékenységi ráta alááshatja a gazdasági fejlődést. Kínában épp ezért enyhítettek a múlt évben az egykepolitikán, vagyis azon, hogy egy család csak egy gyereket vállalhat. Attól tartottak, ha így folytatják, a 2030-as évekre a népességcsökkenés alááshatja az ország gazdasági fejlődését.
Ez elvileg rossz hír: a lélekszám csökkenése aláássa a gazdasági növekedést, és a lakosság elöregedése jelentős pénzügyi terhet jelenthet. Ebből nehezen lehet kiutat találni, főleg Japánban: Nicholas Eberstadt, a washingtoni American Enterprise Institute demográfusa szerint a keményen dolgozó japán társadalom az önkéntes és tömeges gyermektelenség melegágya.
Eberstadt azonban nem látja borúsnak a helyzetet. A teljes lakosság körében nem kiugró azoknak az aránya, akik a munkaképes korúaktól függenek, még úgy sem, hogy Japánban kétszer annyi 65 éves van, mint gyerek. Emiatt viszont kevesebbet kell oktatásra költeni, és mivel ők az egyik legegészségesebb nemzet, az egészségügyre sem költenek annyit, mint más országok.
Japánnak 127 millió lakosa van; ha a lélekszám csökken, az azt jelentheti, hogy a jövőben megnőhet az életterük: Eberstadt szerint nőni fog az egy főre jutó szántóföldek száma, és összességében javulni fog az emberek életminősége, miközben kevesebb természeti erőforrást használnak majd.
Japán demográfiai helyzete korántsem egyedi: hasonló tendencia figyelhető meg Oroszországban, Romániában és Magyarországon is. Más országokban a bevándorlás miatt nem észlelhető az alacsony termékenységi ráta hatása.
Egy svéd statisztikus, Hans Rosling szerint a világ nemrég elérte a gyerekcsúcsot; innentől fogva a 0-14 éves gyerekek száma csökkenni fog. A globális termékenységi ráta az elmúlt 40 évben feleződött, most 2,5 gyerek jut egy nőre. Ha a tendencia így folytatódik, hamarosan a globális népesedés csúcsát is elérjük, és egyre kevesebben leszünk.
Aoki épp ezért úgy látja, a japán demográfiai adatok nem számítanak kiugrónak - épp ellenkezőleg, ők a világelsők, akiknél érződnek a demográfiai változások hatásai.