Masszív napkitörést észlelt a NASA, amely egy hatalmas napfoltból eredt, talán egy évtized óta a legnagyobból. Az amerikai űrhivatal megfigyelő központja fel is vette az eléggé intenzívnek mondható kitörést.

A mostani tevékenység a Nap AR1944 nevű régiójából indult ki. A hatalmas napfolt olyan széles, mint hét egymás mellé tett Föld. Ilyen tíz éve nem láttak a kutatók.

A napkitörés X1.2 osztályú volt, magyar idő szerint kedd este fél hét körül történt, néhány órával egy M7.2 osztályú kitörés után. A napkitöréseket mérni szokták, a méréshez használt skála öt részre − A, B, C, M, X − van osztva, amelyek tízszeres szorzóval növekednek. Az X-es erősség 10−4-nél nagyobb watt per négyzetméteres kitörést jelent. A skála az X-es jelölésig lineáris (1-től 9-ig), X2 viszont már kétszer olyan erős, mint X1. Az eddigi legnagyobb észlelt kitörés X28-as erősségű volt.

A Göttingeni Egyetem asztrofizikai intézetének első számításai szerint a plazmafelhő egy része másodpercenként 1500 kilométeres sebességgel halad, és várhatóan csütörtökön reggel öt óra körül érkezik meg a Földre. Az idei év első jelentős geomágneses vihara mintegy tizenkét órával később éri el csúcspontját, írja az MTI. Ha jó idő lesz, Európa északi részén akár északi fényt is lehet látni a jelenség hatására csütörtök este és péntek hajnal között. A pozitív töltetű részecskék a Föld felszínéig is eljuthatnak, de nem jelentenek veszélyt.

A napfolt a környezeténél alacsonyabb hőmérsékletű, ezért sötétebbnek tűnő terület, amelynek kialakulása a Nap mágneses terével magyarázható. A napkitörés (fler) néhány perces heves robbanás a Nap fotoszférájában vagy afölött. A napkitörés általában teljesen ártalmatlan, akkor lehet jelentősége, ha a Föld felé irányul. A napkitörésekkor megnövekszik a sugárzás, a röntgen- és más fénysebességgel terjedő sugarak nyolc percen belül elérik a Földet és átmeneti rádiózavarokat okozhatnak.