Szokatlan helyen, szappanbuborékok hártyáján keresett megoldást a hurrikánok és tájfunok fejlődésének és mozgásának modellezésére egy francia tudóscsoport. Ami ennél is meglepőbb: az eredmények alapján a Bordeaux-i Egyetem munkatársai a megfigyelések alapján létre is hoztak egy olyan képletet, ami sokat segíthet a meteorológusoknak a jövőben.

A munka során a kutatók a szappanbuborékokon kialakuló örvények forgását figyelték meg, ez alapján sikerült olyan kapcsolatot találni a való életben kialakuló trópusi viharokkal, ami hozzásegítette a szakembereket a hurrikánok viselkedését egyszerűen megjósoló módszer kidolgozásához. A trópusi viharok évről évre sok százezrek életét keserítik meg világszerte, a gazdasági kár akár a milliárd dolláros nagyságrendet is elérheti.

A szakemberek nem véletlenszerű buborékokkal dolgoztak, igyekeztek a lehető legpontosabban visszaadni a Föld légkörének görbületét. Már az első próbáknál kiderült, hogy a felületen keletkező örvények forgási sebességükben és intenzitásukban is meglepően hasonlítanak az időjárási jelenségekben látottakhoz. Észrevették például, hogy a buborék örvényei ugyanúgy elérnek egy forgási és fejlődési csúcsot, és onnan átlépnek egy leépülési szakaszba, pont úgy, ahogy a trópusi viharok.

A forgási jellemzők részletes vizsgálata után sikerült kidolgozni egy olyan egyszerű modellt, ami segíthet meghatározni azt az időtartamot, amíg egy frissen keletkezett örvény eléri a maximumát, illetve a maximum intenzitásának megtippelésében is segít. A buborékokon szerzett tapasztalatokat 150 valós trópusi ciklonra (a Csendes- és az Atlanti-óceán felett kialakultakra egyarán) alkalmazva kiderült, hogy a kapcsolat létezik, a modell működik.