Miért van szüksége az összes élőlénynek alvásra? Végülis alvás közben sebezhetőek lesznek és a környezetüktől is elzárva maradnak, míg fel nem ébrednek. Két kutatónak most teljesen új elmélete van erről, amely cáfolja, hogy alvásra azért lenne szükség, mert az erősíti az agyi kapcsolatokat.

Elméletük szerint pont hogy gyengíti az agyi kapcsolatokat az alvás, hogy az agysejtek energiát takarítsanak meg, elkerüljék a sejtszintű stresszt és megtartsák a neuronok azon képességét, hogy válaszoljanak az ingerekre.

Az alvás az ár, amit az agy fizet a tanulásért és memóriáért – állítja Giulio Tononi, a Wisconsin Egyetem alváskutató központjának kutatója. Ha ébren vagyunk és tanulunk, az erősíti a szinapszist a sejtek között, ez sok energiát igényel és teletömi agyunkat új információkkal.

Az alvás pont a pihenést engedi az agynak, segít beépíteni az újonnan szerzett ismeretet a memóriába. Az agy pedig kipihenten, megújultan indul az új napon.

A kutatók egy példával illusztrálták elméletüket. Tegyük fel, hogy valaki biciklizni tanul. Az ebben a tanulási folyamatban résztvevő agyi központok igencsak erősen igénybe vannak véve azon a napon, az agy megfeszül. Ugyanakkor a következő napon ugyanúgy rendelkezésre kell állnia, hogy be tudja fogadni a még újabb ismereteket. Emiatt a kerékpározás megtanulásáért felelős agyi folyamatoknak háttérbe kell kerülniük, hogy ne hátráltassák az új ismeretek befogadását. Vagyis az agy lepihen. Alvás alatt az agy újraszervezi a szinapszisokat.

Az agy azonban nem felejti el, hogyan kell biciklizni egy éjszakai alvás után. Ennek oka, hogy az érintett agyi pályákat így is kevésbé küldik háttérbe, mint a többit. Az alvásnak nagyon fontos szerepe van a memóriában, tanulásban, de az okos felejtésben is. Ez utóbbi teszi lehetővé az agynak, hogy eldobja a felesleges részleteket.