Unja az állandóan fáradtságra hivatkozó kollégákat, akik állítólag egész éjjel csak forgolódtak, nappal meg karikás szemmel pillognak, ahelyett, hogy dolgoznának? Van megoldás. Ha elhiteti valakivel, hogy jól aludt az illető, mérhetően javulni fog a teljesítménye – mutatta ki egy friss kutatás.

Coloradói kísérleti pszichológusok placebo alvásnak nevezték el az eddig nem ismert jelenséget. Ennek lényege, hogy nem csak a tényleges alvásminőség befolyásolja a közérzetünket és a teljesítményt, hanem – a hatóanyag nélküli placebo tablettákhoz hasonlóan – az ebbe vetett hit is. A jó alvás persze nem olyasvalami, amit könnyű lenne elhitetni valakivel, aki egyébként úgy érzi, hogy le sem hunyta a szemét az éjjel. A kísérletet végző pszichológusok úgy oldották meg az átverést, hogy a résztvevőknek azt állították: egy (igazából teljesen kamu) berendezés méréseivel ki tudják számolni az előző éjszakájuk REM fázisait. A résztvevőket előzőleg kiokosították az ideális REM fázis (ez az alvás intenzív agyi tevékenységgel, de pihenő izomzattal jellemezhető szakasza, az álom ideje) arányáról (felnőtteknél nagyjából a teljes alvás 20-25 százaléka), majd közölték velük saját állítólagos értékeiket.

A tanulság: bár a hasraütéses technikával kalkulált számoknak semmi alapja nem volt, mégis érdemben befolyásolták a mutatott teljesítményt. Az átvert kísérleti alvóknak kétféle (ezúttal már igazi) tesztet, egy matematikai, valamint egy szóasszociációs, nyelvi kifejezőkészséget mérő feladatsort kellett megoldaniuk, és a meglepő eredmény szerint határozottan jobban teljesítettek azok, akik bevették, hogy a gépek szerint jól aludtak. Eközben az, hogy saját maguk mennyire érezték kipihentnek magukat, nem jelentett érdemi különbséget. A placebo alvás az első kísérletek után izgalmas perspektívákat nyithat meg, izgalommal várjuk a placeboevés, placeboszex és placebomunka világával kapcsolatos forradalmi felfedezéseket.