A Herschel űrtávcső megfigyelései alapján a törpebolygó két pontjáról is vízpára áramlik az űr felé. Azt azonban majd csak a 2015-ben érkező Dawn űrszonda mondhatja meg, hogy gejzírek vagy kriovulkánok okozzák-e a jelenséget.

Az Enceladus és Europa holdak után egy harmadik jeges égitestnél is sikerült kimutatni, hogy fagyott vízpárát ont magából. A Ceres azonban nem hold, hanem egy törpebolygó: 950 km-es átmérőjével a legnagyobb égitest a kisbolygó-övben. A kutatók régóta gyanították, hogy jelentős részben jégből állhat, és az új megfigyelések megerősítik ezt a feltételezést. Az eredményeket bemutató szakcikk 2014. január 22-én jelent meg a Nature folyóirat online felületén.

A Cerest négy alkalommal is vizsgálta a Herschel-űrtávcső a távoli infravörös tartományban dolgozó HIFI-műszerével, és jelentős eltéréseket talált a víz mennyiségében. Egy alkalommal egyáltalán nem észleltek vele vízjeget, de a másik három alkalommal is ingadozott a jel, összhangban a törpebolygó 9 órás forgási periódusával. Bár a HIFI nem volt képes felbontani a Ceres képét, ezek alapján mégis meg lehetett állapítani, hogy a felszín két szűk pontjáról ered a vízpára. Látható fényben készült felvételekkel összevetve kiderült, hogy a források kb. öt százalékkal sötétebbek, mint a környező területek. A sötétebb felszín több hőt tud elnyelni a Nap sugárzásából, így onnét a vízjég is is könnyebben szublimálhat.

„Ez az első eset, hogy egyértelműen sikerült vízpárát kimutatni a Ceres vagy bármely más kisbolygóöv-beli égitest körül, és igazolja, hogy a Ceresnek jeges felszíne és légköre is van” – mondta el a kutatást vezető Michael Küppers (ESA European Space Astronomy Centre, Spanyolország). „Becsléseink szerint másodpercenként körülbelül 6 kilogramm víz távozik a felszínről, vagyis a Ceresnek csak nagyon kis része kell, hogy átalakuljon, ami egybecseng azzal, hogy csak két szűk területet azonosítottunk forrásként” – tette hozzá Laurence O'Rourke (ESA), a Herschel kisbolygó- és üstökösmegfigyelési programjának vezetője.

A víz eredete még nem teljesen világos. Lehetséges, hogy gejzírekből származik: a sötétebb foltok területén szublimáló jég magával ragadja a porszemeket is, és így folyamatosan friss jég kerülhet a felszínre. De lehetséges, hogy kriovulkanizmus zajlik a Ceresen, vagyis a mélyből, a törpebolygó jeges köpenyéből tör fel a víz. Az utóbbi magyarázat problémája, hogy a holdakkal ellentétben a Cerest nem fűti egy nagybolygó árapálya sem, így az ehhez szükséges hő forrása még kérdéses. A rejtélyre a hirtelen még fontosabbá vált Dawn űrszonda fog egyértelmű választ adni, amikor bő egy év múlva, 2015 tavaszán eléri a Cerest, és pályára áll körülötte.