A korábban becsültnél több hasonlóság van a neandervölgyi és a modern ember DNS-ében – írja az MTI. Ez főleg a bőr, a haj és a köröm jellemzőit meghatározó géneknél figyelhető meg; az ősember valószínűleg ennek a segítségével tudott alkalmazkodni a hideghez.
A 28 ezer éve kihalt neandervölgyi ember DNS-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban; a két faj több tízezer éve közös utódokat is nemzett. Már korábban is tudták, hogy a modern ember egyénenként csak körülbelül 1-3 százalék neandervölgyi DNS-sel rendelkezik.
A Nature és a Science legújabb számában megjelent két tanulmányban a kutatók azt is leírták, hogy a neandervölgyiek génjei a mai napig fennmaradtak. Az egyénekben ugyan elhanyagolható mértékben mutathatók ki, de globálisan a neandervölgyiek génomjának kábé egyötöde fennmaradt. Ezeknek az eloszlása nem egységes; vannak területek, ahol a neandervölgyi gén teljesen eltűnt, míg máshol 70 százalékot is elérhet az arányuk.
A témával a Washington Egyetem Genomtudományi Tanszéke és a Harvard Egyetem orvosi kara is foglalkozott. A kutatók más-más módszerekkel, de nagyjából ugyanarra az eredményre jutottak: a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi DNS, de más régiókban sokkal több van, mint korábban vélték.
A kutatók szerint a különbség oka a természetes szelekció; a modern ember elveszítette azokat a genetikai elemeket, amik később hátrányára váltak volna. Azokat viszont megőrizte, amik elősegítették az alkalmazkodását.
Az egyik kutató szerint lehet, hogy a neandervölgyiek előbb érkeztek Eurázsiába, már alkalmazkodtak az Afrikán kívüli klímához, és átadták ezt a genetikai örökséget a Homo sapiensnek. Ilyen például a keratin nevű fehérje, illetve az ahhoz kapcsolódó gének. A keratin erősíti a bőrt, a hajat és a körmöt, így ezek ellenállóbbá válnak a hideggel szemben.
Néhány betegséget is örököltük a neandervölgyiektől: ezek genetikai eredetűek, mint például a diabétesz, a Crohn-betegség, a lupus, de még a dohányzásra való hajlam is.
A herékkel és az X kromoszómával összefüggő gének területén a kutatók nyomát sem találták a neandervölgyi DNS-nek. Valószínű hát, hogy a neandervölgyi és a modern ember keveredett ugyan, de az utódaik valószínűleg terméketlenek voltak, így hiába voltak életképesek, nem tudták tovább örökíteni a génjeiket.