A Chrysopelea paradisi nevű, fán élő kígyófaj tagjai akár 30 métert is siklanak, és hogy ez minél hatékonyabban menjen, megváltoztatják a testük formáját: kilapítják magukat, hogy testük aerodinamikai jellemzői javuljanak. Ezt a képességüket általában meneküléskor használják, amikor egyszerűbb levetni magukat egy fáról.

Jake Socha, a Virginiai Műszaki Egyetem biomérnöke már néhány évvel ezelőtt is megmutatta egy tanulmányban, hogy változtatják testük formáját repülés közben ezek a kígyók. Ostorként tekeregnek, valószínűleg ugyanazokat az izmokat használva, amik segítségével a földi siklómozgást létrehozzák, de közben a hasukat is kilapítják azzal, hogy szétfeszítik a bordáikat. Az amúgy kör keresztmetszetű testből így egy lekerekített végű háromszöghöz hasonló forma lesz.

Ez a modern technológiával előállított repülők szárnyához képest nem tűnik hatékonynak, de az elvégzett vizsgálatokból kiderült, hogy a természet valójában igen jól tervezte meg a repüléshez szétlapuló kígyót.

Socha és csapata szívesen megnézték volna, pontosan hogy kavarog a levegő a kígyók teste körül. Mivel egy élő állatot nem rakhattak a szélcsatornába, 3d nyomtató segítségével állították elő a testet. A teszteket folyadékban végezték, ami bár sűrűbb a levegőnél, a hatásokat jól mutatja. A tesztekből kiderült, hogy a kígyó speciális testformája még akkor is segít a repülésben, amikor nagy extrém szöget zár be a légárammal. 

Socha szerint a kígyók tanulmányozása lehetőséget ad arra, hogy a földi akadályokat is könnyedén leküzdő, siklómozgással közlekedő robotokat tervezzenek, amiket akár a levegőből ledobva is be lehet vetni.