A gízai Nagy Piramisnál néhány száz évvel idősebb, 4600 éves lépcsős piramist találtak amerikai régészek Egyiptom déli részén, Tell Edfuban, írja az MTI. A Luxor és Asszuán között félúton fekvő piramist a Chicagói Egyetem régészei tárták fel. Ez egyike annak a hét vidéki piramisnak, amelyet vagy a IV. dinasztia idején uralkodó Huni (kb. Kr.e. 2635-2610), vagy Sznofru (kb. Kr.e. 2610-2590) fáraó építtetett. 

Az Egyiptom középső és déli részén, elszórtan található úgynevezett vidéki piramisokat nagyobb települések közelében építették, nincs belső kamrájuk, azaz nem temetkezési célt szolgáltak. A hét piramis közül hat (a Tell Edfuban talált is) nagyjából azonos méretű, 18,4 méterszer 18,6 méter alapterületű - írja a Live Science.

Egyelőre rejtély, hogy miért építették ezt a hét piramist, valószínűleg a fáraó kultuszát hirdető szimbolikus emlékműként használhatták. "Igazán elképesztő a hasonlóság a piramisok között, minden bizonnyal közös terv alapján épülhettek" - mondta Gregory Marouard, a Chicagói Egyetem orientalisztikai intézetének kutatója, aki a piramis feltárását vezette.

Hieroglifákat is találtak a piramis falán. A feliratokra a piramis lábánál eltemetett csecsemő- és gyermekmaradványok mellett bukkantak. A szakemberek szerint a leírások és a temetkezések jóval későbbi időkből valók, mint a piramis.

A piramis valaha 13 méter magas volt, most már csak öt. Marouard szerint egyáltalán nem is tűnt piramisnak, a közeli faluban élő emberek azt gondolták, hogy egy sejk sírja lehet.