A Kepler-413b forgástengelye olyan gyorsan pörög (szakszóval: precesszál), mint egy megpörgetett búgócsiga. A tengely helyzete akár 30 fokot is változhat 11 év alatt. A Földnek egy 23 és fél fokos fordulathoz ezzel szemben 26 ezer évre lenne szüksége. A 413b-t vizsgáló kutatókat meglepte, hogy a bolygó precessziós periódusa emberi léptékkel is mérhető.

A Kepler-413b kábé 2300 fényévnyire van a Földtől. A bolygó egy vörös és egy narancssárga törpecsillagokból álló fedési kettős körül kering, 66 napos periódussal.

Nemcsak a bolygó, hanem a pályája is precesszál, ugyancsak 11 éves periódussal. Mivel a bolygó síkja 2,5 fokos szöget zár be a kettős pályasíkjával, a Földről nézve úgy látszik, mintha a bolygópálya folyamatosan fel-le mozogna.

A kutatócsoport vezetője, Veselin Kostov elmondta, hogy a Kepler 1500 napos működésének első 180 napja alatt rögzített adatokban 3 tranzitot lehetett megfigyelni, 66 naponként. Utána egy 800 napos tranzitmentes időszak következett, majd ezután öt további tranzitot észleltek. A következő, Földről is látható tranzitra 2020-ig várni kell.

Nem tudni, hogy a Kepler-413b pályasíkja miért nem esik egybe a csillagokéval, és miért van ilyen szokatlan precessziója – valószínű, hogy a rendszer többi bolygója okozza. Peter McCullough, a Johns Hopkins Egyetem kutatója szerint a mostani időszak nem kedvező ennek a felméréséhez. Az is lehet, hogy egy harmadik, vizuálisan is észlelhető közeli csillag okozza a bolygó furcsa mozgását.

A Kepler-413b-n vannak évszakok, de a bolygó túl közel van a csillagához, így túl meleg ahhoz, hogy folyékony víz létezhessen rajta. A terraformálását az is megnehezítené, hogy nincs szilárd felszíne; a bolygó a szuper-neptunuszok közé tartozó gázóriás, ami 65-ször nehezebb a Földnél.