Az ESO VLT távcsővel észleltek egy barna törpecsillagot, amit sűrű, vérvörös színű felhők borítanak. A felhők nemcsak vízpárából állnak, hanem szilikátok porából is.

A barna törpék a bolygók és a csillagok között helyezkednek el: túl nagyok, hogy bolygónak tekinthessük őket, de kicsik, hogy a magjukban zajló hidrogénfúzióval energiát termeljenek. A tömegük a Nap és az óriás gázbolygók, például a Jupiter és a Szaturnusz közötti. Szokták őket elvetélt csillagként is emlegetni, mert nincs saját belső energiaforrásuk. A törpék emiatt halványak, hidegek, és folyamatosan hűlnek.

Az ULAS J222711-004547 katalógusjelű, most azonosított barna törpe különlegessége, hogy vörösebb a többi barna törpénél. Az ESO VLT-vel végzett megfigyelések, illetve az adatfeldolgozás szerint hog ezt a felső légkör vastag felhőrétege okozza.

Federico Marocco, a kutatás vezetője szerint a felhők főleg ásványi anyagokból, például ensztatit (Mg2Si2O6) és korund (Al2O3) porából állnak. Marocco és munkatársai nemcsak a por jelenlétét tudták kimutatni, hanem a felhők porszemcséinek méretét is meghatározhatták. Márpedig a porrészecskék nagysága befolyásolhatja az égbolt színét.

A Naprendszer óriásbolygóinak, a Jupiternek és a Szaturnusznak az atmoszférája különböző összetételű rétegekből épül fel: tartalmaz ammóniát, hidrogén-szulfidot és vízgőzt is. A most felfedezett barna törpe légköre viszont forróbb - és bár van benne vízgőz, a fő összetevője az agyagszemcse méretű porrészecskék.

A kutatócsoport egyik tagja, Avril Day-Jones szerint a vörös-barna törpe ideális célpontja lehet azoknak a megfigyeléseknek, amelyek alapján jobban megérthetjük az időjárás viselkedését az extrém objektum-légkörökben. Így az óriásbolygók atmoszféráinak összetételéről és működéséről is pontosabb képet alkothatunk.