Tudják, milyen büdösek a bakkecskék? Szerencse, hogy a szagos internetet még nem találták fel, mert különben megmutatnánk, és soha többet nem kattintanának ide. Most felfedezték, ennek a bűznek már egy molekulája is megváltoztathatja a nőstény kecskék agyműködését.
Egy japán kutatócsoport felfedezett egy vegyszert, amit a hím kecskék bocsátanak ki. Ezt a nőstények is érzékelik: olyannyira, hogy ebből már egyetlen molekulányi aktiválja a szaporító szervrendszerüket. Az utódnemzésért felelős agyterület ennek a hatására hirtelen aktívvá válik, és beindítja a nemi hormonok termelődését.
Erről a feromonok tehetnek. Ha tudja, mik ezek, lapozzon a keretes rész végére.
A feromonok olyan vegyi anyagok, amiket a test bocsát ki, hogy reakciót váltson ki a fajhoz tartozó egyedekben. A mostani esetben szexferomonokról beszélünk; ezek természetesen szexuális reakciót váltanak ki.
Szexferomonok az emberben is vannak: egyelőre az androsztenont és az androsztediont ismerjük. Az előbbi férfiakban és nőkben is megtalálható, az androsztedion csak a férfiak izzadságából és vizeletéből mutatható ki.
A feromonoknak két típusa van: a primer (meghatározó) és a releaser (kioldó).
A releaser feromonok viselkedési változásokat indukálnak a fajtársak agyműködésében. Ez elég lehet egy röpke figyelemfelkeltéshez is, de a hatása nem tart túl sokáig.
A primer feromonok hatása tovább tart, mert tényleges élettani változásokat okoznak a szervezetben. Ilyenkor beindul a nemi hormonok termelődése; ez szabályozza az ovulációt és a menstruációt is.
A kutatók mostanáig nem tudták azonosítani az emlősök primer feromonjait, de egy japán kutatócsoportnak most ez is sikerült. Ők abból indultak ki, hogy a szóban forgó feromonok a kecske fejének bőréből választódnak ki. (V.ö.: Fejétől bűzlik a kecske.)
Hogy felfogják ezeket a vegyi anyagokat, a kutatók egyedi sapkákat készítettek a kecskéknek, ami nem felszívja, hanem megköti a feromonokat. A kecskéket ezután két csoportba terelték: a felük kasztrált volt, a másik felük nem.
A kecskék egy hétig hordták a sapkákat, így a kutatók bőven gyűjthettek anyagot. A mintákat kielemezték egy gázkromatográfiás tömegspektrométerrel (tényleg van ilyen, a törvényszéki orvostan szakértői is ezt használják anyagmeghatározásra) .
A kutatók rájöttek, hogy a kasztrált kecskékből hiányoznak azok a vegyi anyagok, amiket a fickósabb társaik viszont bőségesen kiizzadtak magukból. Ezek között olyan anyagok is voltak, amikkel korábban sosem találkoztak a természetben.
Most már csak azt kellett kitalálni, hogy a nőstény kecskék hogyan reagálnak ezekre, ha egyáltalán. Mialatt a mintákat tesztelték rajtuk, elektródákkal figyelték az állatok agytevékenységét. Különösen a kecskék hipotalamusza érdekelte őket; ez az agyterület felelős a hormonális szabályozásért is.
Megfigyelték, hogy amikor bakkecskeszőrt szagoltattak a nőstényekkel, beindult a gonadotropin-felszabadító hormon. A gonadotropinról már korábban kimutatták, hogy a hiánya a nemi hormonok csökkent elválasztásához vezet. A nőstényekben viszont a bakkecskebűztől beindult a termelésük.
Vagyis a nőstény kecskék innentől fogva csak egy dologra tudtak gondolni:
A kísérleti labor levegőjéből a kutatók kimutattak egy vegyi anyagot, amire a nőstény kecskék igen hevesen reagáltak. A 4-etil-oktanál a légkörben oxidálódik, és létrejön a 4-etil-oktanál-acetál. A kutatók gyanítják, hogy ez lehet a kecske primer feromonja, és ettől indulnak be a nőstény állatok.
Hát ezért büdös a bakkecske.