A modern ember szereti egyediségét azzal alátámasztani, hogy képes szavakkal kommunikálni. A University of New England kutatása szerint azonban ez nem is annyira egyedi, mert erre a sokszor félreértett neandervölgyiek is képesek voltak. Ráadásul ugyanolyan módon, mint a mai emberek.

A tudományos világban az emberi beszéd kialakulása és fejlődése az egyik legvitatottabb kérdés. Nagyon sokáig az volt az általános vélekedés, hogy az emberen kívül mindenki másból hiányoztak a megfelelő kognitív képességek a szóalkotásra és a beszéd kialakulására. És ebbe a neandervölgyieket is beleértették.

Stephen Wroeegyetemi kutató nemzetközi tudósokból álló csapatával 3D röntgentechnológiát használva azonban meglepő felfedezést tett. Egy hatvanezer éves neandervölgyi csontvázat vizsgáltak meg, amelyet még 1989-ben találtak Izraelben.

Ennek a neandervölgyinek a nyelvcsontja más volt, mint ma is élő legközelebbi rokonainké, a csimpánzoké és bonobóké. Alig lehetett megkülönböztetni a modern emberétől. Ebből arra következtettek, hogy a neandervölgyiek is tudtak beszélni.

A legismertebb ellenérv erre az volt, hogy hiába ugyanaz a nyelvcsont alakja, ez még nem jelenti azt, hogy ugyanolyan módon használták azt. Érthető módon, ezt nagyon nehéz volt bizonyítani eddig, de az új vizsgálatok előrelépést hozhatnak.

A részletes vizsgálat alapján készítettek egy másolatot, annak minden tartozékával együtt. Amikor összehasonlították a modern ember nyelvcsontjával, kiderült, hogy teljesen ugyanolyan a kettő. Vagyis a nyelv és a beszéd kialakulása jóval korábbra nyúlik vissza, mint ahogy ezt sejtettük.