A Gondwana őskontinens nagyjából 130 millió évvel ezelőtt esett szét darabjaira. Előzőleg magába foglalta a Föld déli féltekének szárazföldjeit, Afrikát, Dél-Amerikát, Madagaszkárt, Ausztráliát, illetve az északi féltekéről Indiát és az Arab-félszigetet. Északon volt egy másik szuperkontinens, ez volt Laurázsia, amely a mostani északi féltekén elhelyezkedő kontinenseket fogta össze.

A Sydney Egyetem és a német Research Centre for Geosciences kutatói eljátszottak a gondolattal, hogy mi lett volna, ha Gondwana máshogyan törik szét. Ha például Afrika nagy része Dél-Amerikánál maradt volna. A földtörténeti kutatások azt mutatják, hogy ez meg is történhetett volna, volt ugyanis egy másik repedés, törésvonal is.

A tanulmányban nagyon hangsúlyos szerepet kap a repedések iránya, ez ugyanis meghatározó abban, hogy hol nyílik ketté a szárazföld, hogy beáramoljon az óceán. Gondwana ugye több százmillió évig egységes kontinens volt. Abban még mindig vitáznak a kutatók, hogy mi indíthatta be a szétszakadás folyamatát, de az nem kérdés, hogy az első hasadékok Kelet-Afrika és Nyugat-Afrika között jöttek létre, csak jóval később vált el Dél-Amerika Afrikától.

Ennek ellenére a nyugat-afrikai hasadás nem fejlődött szakadássá, ennek okait kutatja Christian Heine (University of Sydney) és Sascha Brune (GFZ). Pedig ha tovább folytatódott volna a hasadás, akkor Nyugat-Afrika ma Dél-Amerikához tartozna. A szakadás nagyjából a mai Nigéria–Líbia vonalon van. A kutatók nevet is adtak annak az óceánnak, amely végül nem alakult ki, ez lehetett volna a Szaharai-Atlanti-óceán.