Egy amerikai tanulmány szerint a csimpánz is együtt ásít az emberrel, vagyis a más fajok iránti empátia nem kizárólagos emberi tulajdonság – írja az MTI.
A tanulmány szerint a csimpánzok még az ismeretlen emberek ásítását is átveszik, míg az idegen csimpánzok vagy a barna páviánok nem késztetik őket erre. A kutatók feltételezik, az empátia feltétele az idegen fajjal kapcsolatos korábbi kedvező tapasztalat.
A ragadós ásítás a tudósok számára olyan eszköz, amivel az emberek vagy állatok empátiájának mértékét tesztelhetik. Az Emory Egyetem viselkedéskutatói, Frans de Waal és Matthew Campbell már évekkel ezelőtt kimutatták, hogy a csimpánzok közt ragadós az ásítás, de csak azonos csoportba tartozó állatok esetén. A tudósok azt akarták kideríteni, hogy más fajok egyedei mennyire váltanak ki együtt érző viselkedést a csimpánzokból.
A kísérlethez az atlantai Yerkes Nemzeti Park Főemlőskutató Központjának 19 csimpánzát használták. Filmet mutattak nekik, melyen emberek és barna páviánok ásítottak. Egyes embereket a csimpánzok már legalább egy éve ismertek, másokat akkor láttak először.
A filmen szereplő páviánok Németországban, a Rajnai Állatparkban éltek. A csimpánzoknak sem velük, sem a faj más képviselőivel nem találkoztak soha.
Kiderült, hogy a csimpánzok mind az ismerős, mind az ismeretlen emberekkel együtt ásítanak. A barna páviánok ásítására viszont nem reagáltak. A kutatók szerint az együttérzéshez nem szükséges, hogy a csimpánzok minden egyedet ismerjenek, de olyan fajhoz kell tartozniuk, amivel kapcsolatban már szereztek kedvező tapasztalatokat.
Emiatt a korábbi kutatás is új értelmet nyert: akkor a kísérletben résztvevő csimpánzok figyelték a filmen a fajukhoz tartozó ismeretlen egyedeket, de nem ásítottak velük. A természetben az idegen csimpánzok ellenségként tekintenek egymásra, és ez az érzés ellentétes az empátiával. A kutatók szerint a csimpánzok nem ellenséget láttak a barna páviánokban, csak nem volt semmiféle jelentőségük a számukra.