Az emberi szem a fénynek alig egymilliomod részét érzékeli, épp csak azt a látható tartományt, amelyre a biológiai evolúciónk során szükségünk volt, hogy életben maradjunk. Szerencsére ugyanez az evolúció lehetővé tette azt is, hogy testi hiányosságainkat ma már technológiai fejlesztésekkel pótoljuk. Például egy kontaktlencsével, amely a fény számunkra láthatatlan hullámhosszait is láthatóvá teszi.

A Nature Nanotechnology című tudományos lapban olyan ultravékony érzékelőt mutattak be, amely korunk egyik szuperanyaga, a grafén segítségével alakítja át az infravörös fényt könnyen feldolgozható információvá. Tulajdonképpen arról van szó, hogy készítettek egy infravörös fényre érzékeny, szupervékony anyagot, amely elektronokat bocsát ki. Ezt a jelet már fel tudjuk dolgozni, tehát már csak egy kivetítőt kell beépítheti a kontaktlencsébe, hogy ne csak elektromos eszközökkel, hanem a saját szemünkkel is értelmezni tudjuk a infravörös tartományban begyűjtött információkat. Ezzel például szabad szemmel láthatóvá válnának a sötétben bujkáló melegvérű élőlények.

A grafén alapvetően nem túl jó a fénydetektor, mert a felületét bombázó fény energiájának csupán 2,3 százalékát tudja hasznosítani. Előnye abból fakad, hogy egyetlen atom vastagságú, tehát ha két grafénréteg közé bepréselnek még egy harmadik, a fényre érzékenyebben reagáló anyagot, a rétegelt szerkezet még mindig elég vékony marad.

A Michigani Egyetem felfedezésében az a szenzációs, hogy a grafén alapú szenzor a teljes infravörös tartományt lefedi, plusz még a látható és az ultraibolya tartományt is. Ráadásul szobahőmérsékleten működik, pedig most a közepes és távoli infravörös tartományt érzékelő szenzorok komoly hűtőrendszert igényelnek. Ezek mind olyan tulajdonságok, amelyek lehetővé teszik az infravörös kontaktlencsék létrehozását. Már csak azon kell elgondolkoznunk, hogy mindezt hogyan tudnánk felhasználni a mindennapi életünkben.