Betiltották a denevérevést Guineában, hogy megakadályozzák a járvány terjedését. Az ebola már negyven éve okoz halálos járványokat, és nincs hatásos ellenszere. A beteg két hét alatt meghal.
Eddig hatvan ember halálát okozta Guineában a február óta tartó ebolajárvány, a vírus már Libériára és nagy valószínűséggel Sierra Leonára is átterjedt. A járvány felbukkanása óta nyolcvan esetet regisztráltak az egészségügyi hatóságok, és olyan hírek is terjedtek, hogy már Kanadában is találtak gyanús esetet. Ez utóbbi végül nem bizonyult igaznak.
Az ebola vérzéses lázat okoz, a betegség gyakran halálos – emberekre és főemlősökre végzetes lehet. Az Egészségügyi Világszervezet szerint az egyik legvirulensebb vírus, kilencvenszázalékos a halálozási aránya. Jelenleg nincs ismert ellenszere, gyógymódja.
Érdekesség, hogy egyes történészek azt állítják, hogy a peloponnészoszi háború idején kitört athéni pestist is az ebolavírus okozta időszámításunk előtt 430-ban. A történészek többsége azonban vitatja ezt az elméletet, és más, a korban inkább jellemző kórokozókat tesz felelőssé az ókori Athénban pusztító járványért.
Az ebolavírus először 1976-ban bukkant fel két egymástól független járványban. Az egyik járvány Nzarában, Szudánban volt, a másik Yambukuban, Zairében (mai nevén a Kongói Köztársaságban). A járvány központja egy Ebola folyó melletti kis falu volt, nevét is innen kapta a vírus. A járvány Zairében 280 embert, Szudánban 151 embert ölt meg.
Az első feljegyzett beteg Mabalo Lokela, egy 44 éves tanár volt Yambukuban. A fertőzés terjedését valószínűleg egy injekciós tű fertőtlenítés nélküli újrahasználata okozta. Később a nem megfelelő felszerelés, hiányos higiénés intézkedések és a hagyományos temetkezési szertartások miatt terjedt tovább a betegség. Ez utóbbinál kimosták a beteg emésztőrendszerét, így könnyű volt elkapni a kórt.
Szudánban valószínűleg egy pamutgyár dolgozói között jelent meg a fertőzés Nzarában. Itt is a nem megfelelő nővéri ellátás segítette a járvány terjedését.
A következő években több kisebb járvány is kitört a régióban, Zairében, Szudánban és Gabonban is voltak néhány tucat halálos áldozattal járó járványok. Az ebolavírus a kilencvenes években került a figyelem középpontjába, miután Kikwitben, akkor még Zairében 254 embert megölt a járvány.
Azóta több nagyobb járványt is feljegyeztek az egészségügyi hatóságok, 2000-ben Ugandában volt egy 224 halálos áldozattal járó járvány, 2003-ban Kongóban 128 embert ölt meg a vírus, 2007-ben a Kongói Köztársaságban 187-en haltak meg a fertőzés miatt. A mostani járványon kívül legutóbb Ugandában jegyeztek fel fertőzést, az egyetlen beteg meg is halt.
Az ebolának öt alfaja van: Zaire, Szudán, Reston, Côte d'Ivoire (Elefántcsontpart), Bundibugyo. Közülük a legnagyobb halálozási aránnyal a Zaire rendelkezik, ez akár kilencvenszázalékos is lehet. Ennek a törzsnek volt eddig a legtöbb járványa, a Reuters információi szerint a mostanit is ez a törzs okozhatja. A Szudán vírus is 1976-ban jelent meg, párhuzamosan a Zaire törzzsel.
Az 1995-ös járvány olyan nagy visszhangot kapott a médiában, hogy számos novellát, regényt és filmet ihletett meg, közte a Vírus (Outbreak) című filmet, Dustin Hoffman főszereplésével.
A Reston törzset 1989-ben fedezték fel egy közönséges makákóban. Ez a törzs nem veszélyes az emberre, nem okoz náluk betegséget, de veszélyes a majmokra. A Côte d'Ivoire törzset a nevét is adó Elefántcsontparton fedezték fel csimpánzok között. Két csimpánztetemet találtak az erdőben, a boncolás után pedig a szövetek hasonló elváltozásokat mutattak, mint az 1976-os ebolafertőzés az emberi szövetekben. Ez a törzs okoz betegséget emberben, de egyelőre még nem volt halálos áldozata.
Legutóbb – 2007-ben – a bundibugyói vírust fedezték fel. Ez a törzs okozta a 2007-es ugandai járványt, amelynek során a 149 bejelentett esetből 37-en haltak meg.
Az ebola az állatokról terjedt át az emberre, leggyakrabban úgy, hogy fertőzött állattal érintkezik az áldozat. Afrikában többféle gazdaállatot azonosítottak már, például átterjedt már gorillákról, csimpánzokról, denevérekről, majmokról vagy tarajos sülökről – a fertőzés szempontjából mindegy, hogy élő vagy már elpusztult állattal került-e kapcsolatba az ember.
Az ebola emberről emberre is terjed, leggyakrabban kórházi ápolók, dolgozók kapják el a már fertőzöttektől a nem megfelelő higiénés körülmények miatt, vagy egyszerűen nem tartanak be alapvető biztonsági előírásokat, mint kesztyű vagy maszk viselése. Gyakoriak a temetkezéseken segédkezők fertőzése is, ha a gyászolók vagy a temetkezésen részt vevők kapcsolatba kerülnek a halottal.
Az ebola nem képes hosszan megmaradni az emberben, így az eddigi járványok néhány száz fertőzöttnél megálltak. A magas halálozási arány is lehet az egyik ok. Az egészségügyi szervezetek azonban tartanak attól, hogy sűrűn lakott, nagy népességű városokban is felbukkanhat a vírus és ilyenkor hatalmas pusztítást végezhet. Arról nem is beszélve, hogy a modern utazási lehetőségek miatt nem zárható ki, hogy Európában vagy az Egyesült Államokban is megjelenik az ebola úgy, hogy egy fertőzött területen járt turista hozza be. Ettől féltek a kanadai férfinél is, de szerencsére kiderült, hogy nem ebolával fertőződött.
Guineában nagy hagyománya van a denevérevésnek. Az erdők mellett élők fűszeres levesbe főzik a denevérek húsát. A levest aztán a falvak kocsmáiban árulják, ahová az emberek alkoholt inni térnek be. A denevérek elfogyasztásának másik módja, hogy tűz felett szárítják ki a húst.
Guineában mindenáron megpróbálják megakadályozni, hogy a vírus felbukkanjon a fővárosban, a hárommilliós Conakryban. Eddig szerencséjük volt, még nem találtak ebolával fertőzött beteget a városban. De vasárnap kitört egy kisebb pánik két haláleset miatt. A járvánnyal érintett területekről érkezett termékeket már kivonták a forgalomból, így azok már nem jelentenek veszélyt.
A járványokat persze akkor lehetne megállítani, ha sikerülne megtalálni a gazdafajt, azt az állatot, amely hordozza a vírust. Eddig azonban még nem sikerült azonosítani a vírus közvetítőjét. Azt már sejtik, hogy nem majmok vagy rágcsálók lehetnek a közvetítők, mert ezeket az állatokat gyorsan elpusztítja a vírus. A kutatók legújabban denevérekre gyanakodnak. A Guineai hatóságok például a napokban betiltották a denevérek elfogyasztását, hogy megakadályozzák a vírus terjedését.
Magas halálozási aránya miatt az ebolavírust, mint biológiai fegyvert is számon tartják. A jelentések szerint a volt Szovjetunióban is kutatták a vírus biológiai fegyverként való használatát. A Biopreparat nevű program volt igazgatója Ken Alibek is beszélt erről a későbbiekben. Olyan hírek is vannak, hogy egy japán terrorista csoport, az Aum Shinrikyo elküldte néhány tagját a zairei járvány idején, hogy gyűjtsenek mintákat a vírusról. A Pentagon is tisztában van a veszélyekkel, ezért komoly kutatásokat folytat az ellenszer után.
Az ebola kezdeti tünetei nagyon hasonlítanak az influenzához, a beteg gyengének érzi magát, magas láza van, fájnak az izmai és kapar a torka. Ezt követi a hányás, hasmenés, kiütések, majd a vese és a máj leállása. Néhány esetben belső- és külső vérzés is társul a tünetekhez.
A kezdeti tünetek általában hét nap lappangás után jönnek elő, a vérzéses láz tünetei tíz nap után jelennek meg. Az egész betegségnek olyan a hatása, mintha egy halálos adag sugárdózist kapott volna a beteg: roncsolódnak a szövetek, a túlélők haja kihullik, bőrül lehámlik, a belső szervek is roncsolódnak. A halál oka a kezdeti szakaszban a vérzéses sokk, a nagy vérveszteség miatt már nem működnek a véralvadási faktorok, és veseelégtelenség is fellép.
Később a tünetek súlyosbodnak, a test kisebesedik, véraláfutások borítják, a kötőszövetek bomlásnak indulnak. Ilyenkor a beteg minden csepp vére súlyosan fertőző. Az utolsó szakaszban már az agyi erek is elzáródnak, a vérzés már elállíthatatlan, a vérkeringés is összeomlik, innen már nem lehet felépülni. A halottat gyorsan és vízhatlan zsákban kellene eltemetni, de ez gyakran ellenkezik az adott nép temetkezési szokásaival.
Az esetleges túlélők nagyon lassan épülnek fel, a vírus még 2-4 hónapig a szervezetükben van. Nagy mennyiségű folyadékpótlásra van szükségük.
Az ebola ellen nincs hatásos ellenszer. A vírus egyik másik vírusra sem hasonlít, mérete miatt mikroszkóppal is látható. Hosszú fonalszerű alakja miatt filovírusnak is hívják. Ilyen alakú és méretű vírus nincs még egy. Jellemzője, hogy nagyon gyorsan mutálódik, új törzsekre válik szét, majd újra egyesülnek.
Vakcina nem létezik ellene. A legújabb gyógyszeres kísérletek ígéretesek ugyan laboratóriumi körülmények között, de jelenleg az értékelési szakasznál járnak még. Számtalan vakcinát tesztelnek, de még évekbe telhet, míg bármelyik ezek közül elérhető lesz.
Bár az ebola halálozási aránya a legveszélyesebb vírusok közé sorolja a kórokozót, ennél sokkal veszélyesebb betegségek fenyegetik a turistákat. Az eddigi legnagyobb ebolajárvány 2000-ben volt Ugandában, amikor 224-en haltak meg a 425 fertőzöttből. Ilyen járvány azonban egyszer tör ki egy évtizedben – mondják a WHO szakemberei.
Ezzel szemben – szintén az Egészségügyi Világszervezet adataira hivatkozva – a malária 1,2 millió embert öl meg évente, míg kolera miatt 100-120 ezer ember hal meg. A kanadai egészségügyi hatóságok össze is állítottak egy 32 betegségből álló listát, ami miatt aggódniuk kell az utazóknak. Ezek között van például a hepatitis A, az E. Coli baktérium, a kanyaró, a tuberkolózis és a dengue-láz.