A NASA Jet Propulsion Laboratory tervei szerint egy óriási napraforgóra emlékeztető űreszköz segítheti a Naprendszeren kívüli bolygók lefényképezését, amire csillagfényt szűrő pajzsot szerelnének.
A csillagászok nagyjából 20 éve figyelhetnek meg exobolygókat. Azóta több ezret észleltek, de ezek nagy része közvetett megfigyelés; egy távoli bolygó direkt lefényképezése igen bonyolult feladat. Egy bolygó halvány fényének észlelése igen nehéz a csillagának intenzív sugárözönében – főleg, ha a szóban forgó bolygó egy kicsi, a Földhöz hasonló kőzetbolygó.
A felfedezés csak akkor lehet sikeres, ha blokkolják a csillagok fényét, méghozzá úgy, hogy nem nyomják el a körülötte keringő bolygók fényét sem.
A problémát megoldhatná a NASA most tervezett, virág alakú csillagfény-árnyékolója. Az űrteleszkópokkal együttműködve a pajzs olyan pozícióba állhatna az űrtávcső és az észlelt csillag között, hogy a csillag fényét még azelőtt blokkolja, mielőtt az elérné a teleszkóp főtükrét. A csillag sugárzásának elnyomásával láthatóvá válna a kísérőkről érkező fény, így rögzíthetnénk a bolygók képét.
A virágszirom alakú részek nagyon fontosak az eszköz hatékonysága szempontjából. A Jet Propulsion Lab (JPL) projektvezető mérnöke, Stuart Shaklan szerint messziről nézve a szirmok alakja lágyabb élet eredményez, ami a fényhullámok kisebb elhajlását okozza. Ez pedig azt jelenti, hogy a pajzs árnyéka nagyon sötét lesz, azaz az űrtávcső rögzíteni tudja a bolygó fényét, mivel a csillagé nem nyomja el azt.
A csillagfény-blokkoló azért is egyedi, mert a többi űreszköztől eltérően egy két részből álló észlelési rendszer egyik komponense, vagyis már működő űrteleszkópokkal is használható lenne. Az egységnek saját hajtórendszere van, amivel a távcsőtől függetlenül mozoghatna és különböző csillagok elé állhatna be. Ez a működési mód azonban kemény mérnöki munkát jelent, kezdve a pajzs pontos űrbéli pozicionálásától az elért helyzetének pontos megtartásáig.
Jeremy Kasdin, a projekt vezető kutatója szerint a legfontosabb feladat az, hogy a blokkolót hogyan tudják úgy kinyitni az űrben úgy, hogy a szirmai milliméter pontossággal a szükséges végállásukba kerüljenek.
Kasdin csoportja a Princeton Egyetemen a pajzs egy kicsinyített változatát fogja megépíteni, hogy ellenőrizhessék, az elrendezés valóban úgy blokkolja a csillagfényt, ahogyan azt a számítógépes szimulációk mutatják. Ezzel párhuzamosan a JPL csoport egy méretben közel megegyező modellt fog tesztelni a laboratóriumban.
Kasdin szerint a konstrukció legfőbb erőssége az egyszerűsége. Mivel a csillag fénye a blokkolás miatt soha nem éri el a teleszkópot, annak egyszerűbb lehet a szerkezete. További előny, hogy több, különböző célú űrteleszkóppal is alkalmazható lesz, így nem csak az exobolygók után érdeklődő csillagászok használhatják majd.
A NASA mérnökei szerint a csillagfény-árnyékoló a technológia szükséges fejlesztése után a jövő exobolygó-kutatásának kulcsfontosságú eszköze lesz. Kasdin szerint a blokkoló segítségével közvetlen felvétel készíthető majd földméretű kőzetbolygókról, ami a bolygónk felszínéről reménytelen vállalkozás lenne.