1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint még több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre van szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk olyan országoktól is, mint Csehország (1.88%), Észtország (2.18%), vagy Szlovénia (2.8%). Miként biztosítanák, hogy 2020-ig valóban a GDP legalább 1.8%-át K+F tevékenységre költsük? Hogyan bővítenék ki a jelenlegi támogatási programokat (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) vagy milyen új támogatási rendszert építenék ki? Milyen értékelési rendszer biztosíthatná, hogy a támogatásokat a leghatékonyabban költsük el?
Az 1.8% valóban nagyon kevés, jó lenne a ráfordítást lényegesen gyorsabb ütemben emelni, a következő ciklusban azonban erre szinte bizonyosan nem lesz lehetőség. Ez a végtelenül szerény cél is azt jelenti, hogy évente mintegy 30 milliárd forinttal kell növelni az erre a célra szánt forrást, ami a tudománynak édeskevés, a költségvetésnek viszont nagyon is sok. Ezt mindazonáltal garantálni tudjuk.
A pénz elosztását talán úgy lenne a legszerencsésebb megszervezni, hogy álljanak föl egymással versengő alapok, alapítványok, állami, társadalmi, vagy akár magánkezdeményezésre. A költségvetési támogatást az OTKA, az Innovációs Alap, vagy valamely hasonlóan működő független testület ezek között osztaná szét, de ezek az alapok jogosultak magánadományok és gazdasági szereplők adományainak gyűjtésére is. A rendelkezésükre álló összeget aztán pályázatokon oszthatják ki a kutatók, kutatócsoportok és kutatóhelyek között (beleértve az egyetemi kutatóhelyeket is), ezek elbírálásába kötelezően be kell vonniuk külföldi szaktekintélyeket is. A költségvetési támogatást a későbbiek során az előző években kiosztott pénzek hasznosulásának arányában kellene elosztani ezek között az alapok között. A hasznosulást részint a szcientometria elfogadott szabályai szerint, részint a gazdasági szereplőknek az adott alap forrásaihoz történő hozzájárulásával lenne célszerű mérni.
2. Magyarország részvétele a CERN nemzetközi részecskefizikai kutatási programjaiban igen sikeres múltra tekinthet vissza, amit igazol, hogy a közelmúltban a Wigner Kutatóközpontban kapott helyet a CERN egyik fő adatfeldolgozó központja is. Támogatják-e, hogy Magyarország, illetve a magyar kutatóközpontok konzorciumi tagként részt vegyenek további, a világ élvonalába tartozó kutatási projektek és szervezetek (például az Európai Űrügynökség űrpogramjai vagy az amerikai Large Synopic Sky Survey felmérés) kiépítésében és működtetésében is?
Feltétel nélkül támogatjuk. A tudomány nemzetközi, a nemzeti keretek közé való bezárkózás a tudományos haladás halála. A magyar kutatóknak és kutatócsoportoknak éppen a magyar tudomány fejlődése érdekében kell szervesen betagozódniuk a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. Ennek anyagi feltételeit a gazdaság lehetőségeihez mérten, de fokozatosan bővülő mértékben biztosítani fogjuk.
3. Az itthon is nagy visszhangot kiváltó 2012-es PISA teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége romlott az utóbbi években. Ugyan a jelentés készítői nem kívántak lándzsát törni egyetlen ország oktatási rendszere mellett sem, néhány általánosabb ajánlást/megfigyelést megfogalmaznak. Ilyen például, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők (52. oldal), illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben (33. oldal). Önök szerint relevánsak-e a PISA jelentés ajánlatai Magyarország számára? Ha igen, miképp vennék figyelembe őket, ha pedig nem, kérem, indokolják, hogy miért.
A PISA vizsgálatok eredményeit olyan, egymástól gyökeresen különböző közoktatási rendszerű, kultúrájú és hagyományú országok tekintik relevánsaknak, és alkalmazkodnak annak következtetéseihez, mint Szingapur, Dél-Korea, Finnország, Lengyelország vagy Németország. Semmi okunk föltételezni, hogy ajánlásai éppen a magyar közoktatásra nézve volnának irrelevánsak, annál is kevésbé, hogy azok szinte kivétel nélkül megtalálhatóak a Gyurcsány-kormány által életre hívott Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal nevezetes Zöld Könyvében összefoglalt javaslatok között is. Éppen ezért sajnálatos, hogy az említett országokkal ellentétben Magyarország kormánya elzárkózik ezek érvényesítésétől, és éppen ellentétes irányt választ.
Szükségesnek tartjuk mindenekelőtt a pedagógusképzés reformját, a modern pedagógiai ismeretek, kutatási eredmények adaptálását a tanárképzésbe. Olyan pedagógus-kereseteket és életpálya-modellt kívánunk bevezetni, amely a legjobb képességű, legeredményesebb és a pálya iránt leginkább elhivatott érettségizőket vonzza a pedagógus-pályára. A vonzerőt az egyetemi évek alatt megszerezhető kiemelt ösztöndíjjal is fokozni fogjuk, ez egyúttal alapjául szolgálhat egy olyan tanulmányi szerződésnek is, amely a hátrányos helyzetű térségekben is biztosítani képes a megfelelő pedagógus-utánpótlást.
Visszaadjuk a közoktatási intézmények, nevelőtestületek szakmai autonómiáját, felülvizsgáljuk a Nemzeti Alaptantervet, eltöröljük a kerettantervek kötelező jellegét. Minden közoktatási intézmény kidolgozhatja a saját helyi tantervét, pedagógiai programját, vagy kiválaszthatja az előre elkészítettek közül a számára legmegfelelőbbet. Megszüntetjük a tankönyvpiac és a tankönyvellátás centralizáltságát, visszatérünk a versengő, alternatív tankönyvek rendszeréhez.
Szigorú antiszegregációs intézkedéseket hozunk, nem vonva ki hatályuk alól az egyházi fenntartású intézményeket sem. A legfontosabbnak az integráló pedagógiai gyakorlat megerősítését, a területi hátrányokat mérséklő finanszírozási rendszer kialakítását (beleértve a legfölkészültebb pedagógusok külön kiemelt pótlékkal a leghátrányosabb helyzetű területekre vonzását is), a korai szelekció visszaszorítását, és az oktatási rendszer egységes, komprehenzív irányba történő elmozdítását tartjuk.
Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk a kora gyerekkori fejlesztésnek. Bölcsőde- és óvodafejlesztési programot indítunk, hogy a kisgyermekek mielőbb közösségbe, a hároméves gyermekek pedig óvodába mehessenek. A 2004 után megkezdett kompetenciaalapú fejlesztésekből kiindulva a közoktatási rendszert ismét az alapképességek megerősítésének irányában kívánjuk fejleszteni. Az óvodákban, iskolákban pszichológusok, logopédusok, fejlesztő pedagógusok munkáját biztosítjuk.
A magyar oktatásügy előtt álló legnagyobb kihívás az esélykülönbségek csökkentése, amint azt a PISA vizsgálati adatai is megerősítik. Esélyegyenlőségi programokat indítunk a szociokulturális hátrányban lévők fölzárkóztatására. A méltányosság szempontját az oktatásügy minden szintjén érvényesíteni kell.
A munkaerő-piaci kihívásoknak való megfeleléshez elengedhetetlennek tartjuk a nyelvtudást és a digitális írástudást. Valamennyi iskolapadot számítógéppel szerelünk föl, és támogatással, pedagógus-továbbképzéssel általánosan használttá tesszük a digitális tanagyagokat, az iskolákat pedig fölmenő rendszerben kéttannyelvűvé alakítjuk, egyre több tárgyat oktatva idegen nyelven – elsősorban angolul.
4. Szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását, a PISA jelentés ismeretében? Miként kívánják a STEM (science, technology, engineering, mathematics) pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében? A 2015-ös PISA felmérés a diákok kollaboratív problémamegoldó képességét is mérni fogja, Önök szerint hogyan kellene erre felkészítenie a diákokat az oktatási rendszernek?
A természettudományok oktatását szabályozó kerettantervet, akárcsak a többit, nem megváltoztatni, hanem eltörölni, vagy legalábbis annak kötelező jellegét megszüntetni akarjuk. A természettudományok oktatásának sem létezik egyetlen üdvözítő módja, a különböző módszerek egymás mellett élését, egymásra hatását, összehasonlítását és a tapasztalatok leszűrését tartjuk kívánatosnak. Szakmai fejlesztési programokat kívánunk elindítani annak érdekében, hogy az iskolák ezen a területen is több támogatást kapjanak a kompetenciaalapú pedagógiai módszerek alkalmazásához. Javítani kell az iskolák természettudományi és informatikai fölszereltségét is.
Nagy jelentőségű a 2009-ben indult Nemzeti Tehetség Program megerősítése annak érdekében, hogy fölkeltsük a matematikai, természettudományi és műszaki pályák iránt érdeklődő diákok elhivatottságát. Az említett pályák népszerűségét részint az újabb módszereket alkalmazó, modernebb és sikeresebb oktatás alapozhatja meg, részint az érvényesülési lehetőség javítása a szóban forgó pályákon. A tudományos kutatás esetében ezt az 1.) pontban említett, emelkedő finanszírozás teremtheti meg, az alkalmazott szakmák esetében pedig a magyar gazdaságon belül fölgyorsuló innováció. Indokolt a gazdaság és a tudomány szereplőinek bevonásával közös, a műszaki és természettudományos pályákat népszerűsítő, az általuk kínált lehetőségekről és kihívásokról tájékoztató programok indítása.
A magyar oktatás hagyományosan túlságosan nagy hangsúlyt helyez a kompetitív stratégiákra és kevés figyelmet szentel a kooperációnak. A kettő egyensúlyát nem a 2015-ös PISA-vizsgálatnak való jobb megfelelés, hanem a sikeresebb munka érdekében kell a közoktatásnak megteremtenie. További szakmai támogatást kívánunk nyújtani az intézményeknek kooperatív, együttműködést serkentő pedagógiai módszerek alkalmazására.
5. A genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének tiltása a kevés kérdések egyike, amiben a felszínen teljes egyetértés mutatkozott a jelenlegi Parlamentben. Ugyanakkor nem világos, melyik párt, milyen megfontolásból állt ki a tiltás mellett. Önök szerint létezik-e olyan a priori ok, ami a génmódosítással előállított növényfajtákat veszélyesebbé teszi, mint a “hagyományosnak” tartott módszerekkel (hibridizáció, radioaktív nemesítés, protoplaszt fúzió) létrehozott fajtákat? Ha igen, kérjük nevezzék meg ezeket az okokat, ha nem, akkor milyen egyéb (gazdasági, társadalmi, stb.) megfontolás miatt ellenzik a GM növények termesztését?
Nem ismerünk olyan, a tudományosság próbáját kiálló vizsgálatot, amely bizonyítaná a GMO-élelmiszerek egészségre ártalmas voltát. Nem zárható ki természetesen, hogy a génmanipuláció révén a növénynek olyan mutációja jön létre, amely az emberi szervezetben hosszú távon fölhalmozódó, egészségre ártalmas anyagot is termel – ezt azonban korrekt kutatási módszerekkel kell ellenőrizni, ilyenről pedig nem tudunk. Az is világos, hogy spontán fejlődés útján vagy a radioaktív nemesítés során olyan mutáció is létrejöhet, ami – éppen ismeretlensége, váratlansága folytán – sokkalta nagyobb veszélyt jelent, mint az, amely génmanipuláció útján alakul ki.
A GMO termesztésének tilalma mellett azonban el nem hanyagolható gazdasági érvek is szólnak. Eszerint a magyar élelmiszer számára hatalmas világpiaci előnyt jelent a tény, hogy Magyarország GMO-mentes, mert a világszerte fölkorbácsolt GMO-hisztéria közepette igen nagy a fizetőképes kereslet az olyan élelmiszerek iránt, amelyek garantáltan nem GMO-ból készülnek. Emiatt a GMO-tilalmat továbbra is fenn kívánjuk tartani.
6. Az Alaptörvény X. cikkelye értelmében “Magyarország biztosítja a tudományos kutatás szabadságát”, illetve “tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” A közelmúltban azonban mégis előfordult, hogy kutatókat tudományos meggyőzdésük miatt vegzáltak. Popp Józsefet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettesét a BBC Science Focus-nak adott interjúja miatt kirúgták, és legtöbb kutatóintézet esetében államilag elrendelt GMO-nyilatkozat stop van évek óta érvényben. Kormányra kerülésük esetében, milyen garanciákkal biztosítanák, hogy a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága, vagyis az Alaptörvény X. cikkelye a jövőben ne sérüljön?
Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben garanciát csak az intézményes biztosítékok jelenthetnek. Magyarán: a garancia nem az alkotmányban vagy alaptörvényben, az állam méltányosságában vagy jogkövető magatartásában rejlik, hanem olyan intézményes viszonyok megteremtésében, amelyek egyszerűen nem teszik lehetővé ilyen kérdésekben az állami önkény érvényesülését. A tudományos testületek, intézetek és kutatócsoportok lehető legszélesebb körű autonómiáját kell megteremteni, a tudósok olyan előmeneteli rendszerét kell kidolgozni és életbe léptetni, amelyre az államnak semmiféle befolyása nincs. Sokat segíthet a tudományos műhelyek integrálása az egyetemi szervezetbe, amelynek autonómiája hagyományosan alakult ki és a legutóbbi időkig megbízható garanciák bástyázták körül. Fontos, hogy az állam közvetve, a finanszírozás útján se tudja befolyásolni senki tudományos előmenetelét – erre az 1.) pontban fölvázolt finanszírozási mechanizmus jelenthet garanciát.
7. Az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése (AR 5) szerint a Kárpát-medencében 2050-ig másfél, az évszázad végéig pedig valószínűleg több mint két fokkal nőhet az átlaghőmérséklet. Mindez természetesen Magyarország klimatikus adottságait is érinteni fogja. Milyen intézkedéseket hoznának a következő kormányzati ciklus során, hogy az országot felkészítsék a klímaváltozás várható mellékhatásaira?
A klímaváltozás következtében Magyarország éghajlata inkább a szárazság felé fog eltolódni. Mivel alapvetően gabonatermelő ország vagyunk, célszerű az öntözőrendszerek hálózatát felújítani vagy kialakítani. Nagyobb víztározókat kell kialakítani a természetes folyók árterei mellett, és a tervgazdaság és TSZ-ek ideje alatt kialakított öntözőrendszert kell újra használhatóvá tenni.
Ennek nem kedvez a szétaprózódott birtokrendszer, így meg kell találni azt a jogszerű módot, mellyel a tulajdonosok rászoríthatók, hogy a területükön futó öntözőrendszert karbantartsák és rendeltetésszerűen használják, valamint annak kialakításához, de főleg fenntartásához és használatához valamilyen módon hozzájáruljanak.
A védekezést segítené, ha megfelelő szárazságtűrő, de őshonos fajokkal nekilátnánk az erdősítésnek, a városokban a parkosításnak.
Egyre több lakó- és munkaépületet (kiváltképp az újonnan építetteket) kell olyan árnyékolással és szigeteléssel ellátni, mely a nyári hőség elviselését megkönnyíti, az építési engedélyeket is célszerű így kiadni.
Fel kell készíteni az egészségügyi ellátórendszert arra, hogy a kánikulai időszakban megnövekedő esetszámot képes legyen megfelelően ellátni.
8. Számos nyugat-európai ország nem működtet a hazaihoz hasonló kötelező védőoltási rendszert. Mivel ennek következtében sok nyugati ország járványügyi helyzete lényegesen rosszabb is mint Magyarországé, így ott egyes hangok a szigorítást javasolják, míg hazánkban néhány csoport épp ellenkezőleg, a kötelezőség enyhítéséért lép fel. Mi az Önök véleménye e kérdésben, milyen álláspontot foglalnak el az egyéni szabadságjogok és a közösség érdekeinek eme ütközésében?
A fertőző betegségek járványos elterjedésének mindeddig nem ismeretes biztosabb hatású ellenszere, mint a kötelező védőoltás. A védőoltásnak ugyanakkor, mint minden egészségügyi kezelésnek, van bizonyos kockázata. A lakosság megfelelő arányú „átoltottsága” mellett előfordulhat, hogy az egyénnél a fertőző betegség kialakulásának kockázata szignifikánsabban kisebb, mint a védőoltással járó kockázat, mert egyszerűen nincs kitől elkapnia a fertőzést. Ilyen helyzetben nő meg a kötelezőség enyhítése iránti igény egyesek részéről.
Az ilyen törekvéseknek álláspontunk szerint nincs köze az egyéni szabadságjogokhoz. Ilyenkor ugyanis nem arról van szó, hogy valaki szabad mérlegelés alapján vállalja az őt és csakis őt fenyegető kockázatot, ellenkezőleg, mások kockázatvállalása árán kíván mentesülni az őt fenyegető kockázat alól. Az ilyen magatartás megítélésünk szerint a minimális társadalmi szolidaritás fölmondása, és mint ilyen, megengedhetetlen. A kötelező védőoltás alóli mentesítés lehetőségét véleményünk szerint azok számára kell fenntartani, akiknél a védőoltás valamilyen okból az átlagosnál lényegesen nagyobb egészségügyi kockázattal jár.
9. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb teret nyertek a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást ezen a téren? A Magyarországon forgalmazott homeopátiás készítményeken (a releváns EU-s és az azt alkalmazó OGYI szabályozásnak megfelelően) nem lelhető fel terápiás javallat, azonban számos gyógyszertárban rengeteg reklámanyag található, amelyeken viszont explicit felhasználási javaslatok szerepelnek. Ön szerint ez elfogadható eljárás, vagy törvényalkotó szándékával ellentétes, szabályozás-kijátszás?
Az alternatív gyógyászati technikák, kiegészítő gyógymódként akár hatásosak is lehetnek azok körében, akik hisznek bennük, különösen pszichoszomatikus betegségek ellen. Kár volna tehát betiltani őket. A szabályozásnak azt kell garantálnia, hogy ezek a gyógymódok csakugyan kiegészítő jellegűek legyenek, hogy az ilyen gyógymódokat kínálók ne eltiltani kívánják az igénybe vevőket a hagyományos, bizonyítottan hatásos gyógymódoktól, hanem kifejezetten előírják nekik azok alkalmazását is. Ez jelentheti a megoldást a homeopátiás készítményeket reklámozó szórólapok esetében is: ha azok arra hívják fel a fogyasztók figyelmét, hogy a reklámozott terméket az orvos által előírt, hagyományos készítmények mellett, azok kiegészítéseként vegyék igénybe, nem kéne kifogást emelni ellenük.
10. Az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős előrelépés történt a hulladékfelhasználás terén, de még így is jelentősen elmaradunk az európai átlagtól. A városi hulladék több mint kétharmada kerül hulladéklerakókba, kevesebb mint 20%-a hasznosítódik újra és mindössze 5%-a komposztálódik. Az EU számos országában 10% alatt van a hulladéklerakóba kerülő háztartási szemét aránya, és 20-30% körül a komposztált hulladéké. Az Európa 2020 program keretszámai szerint az évtized végére Magyarország is hulladékának minimum felét kellene újrahasznosítsa. A következő kormányzati ciklus során milyen további intézkedéseket terveznek, hogy ez elérhető legyen?
A hulladék újrahasznosítása nem történhet meg anélkül, hogy a hulladékot termelő polgárokat érdekeltté ne tennők a hulladék újrahasznosításának előfeltételét jelentő szelektív gyűjtésében. Ebből a szempontból is hátrányos a választási kampány kedvéért előrángatott rezsiblöff: a szemétgyűjtés és szállítás árát nemhogy csökkenteni, inkább drasztikusan növelni kellene, azzal, hogy a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra, illetve komposztálásra alkalmas hulladékot viszont ingyen szállítják el, sőt, esetleg fizetnek is érte.
11. Az utóbbi években számos olyan intézkedésre került sor, amely során az állam természetvédelmi területek, nemzeti parkokhoz tartozó területek haszonbérletéről döntött (a 2012-es Új Földtörvény révén), vagy épp halászati kérdésekben hozott határozatot. Mi az Önök álláspontja, elképzelése a magyarországi természetvédelmi területek hasznosításáról, illetve a természetvédelem, hal- és vadgazdálkodás jövőjéről? Milyen célokat kell ezeknek a tevékenységeknek szolgálniuk? Milyen szerveknek kellene ezen célok elérésének teljesülését felülvigyáznia?
Mivel az őshonos vadfajokra is hatással lehet a 7. pontban tárgyalt klímaváltozás (hidegtűrő fajok elvándorlása, trópusi invazív fajok betörése), fel kell készülni génbankok kialakítására az eltűnő fajok védelme érdekében és lehetőleg biológiai és humánus irtási módszerekkel az invazív fajokkal szemben.
A vadászat nem céltalan passzió, célja nem az esztelen öldöklés, hanem hogy kordában tartsuk a túlszaporodó, elsősorban a mezőgazdaságra és az erdőkre nézve kártékony állatállományt.
Sajnos egyre kevesebb az összefüggő, háborítatlan nagy zöldfelület (erdő), ahol megfelelő számban szaporodhatnának a hazánkban őshonos ragadozók, melyek természetes ellenségei lehetnének a facsemetéket és ültetvényeket pusztító növényevőknek. Ha a mezőgazdasági területek külső határán elszaporodhatnának a ragadozók, ez némi természetes védelmet nyújthatna a kártevés ellen.
Itt az ideje a természetes zöldfolyosók kibővítésének, karbantartásának, védelmének. Át kell tekinteni, hogy elmúlt 20 év során természetvédelmi területen illegálisan vagy mutyiban szerzett építési engedélyek alapján megépült lakóépületek, villák vajon fennmaradhatnak-e, és miként lehet kiváltani az így elherdált területeket.
A magyar halászat legnagyobb ellensége az orvhalászat, ami ellen hatékonyabban kell fellépni. Sűrűbben kell például ellenőrizni a vadvizek mentén lévő éttermeket, hogy mi és honnan kerül az asztalukra.
A magyarországi természetvédelmi területek hagyományos módszerekkel történő hasznosítása (például gulyákkal tapostatni és juhokkal legeltetni a Hortobágyon) sokkal kedvezőbb a tájfenntartás szempontjából, mint az intenzív mezőgazdaság. Figyelembe kell venni a biológiai, ökológiai gazdálkodás előnyeit ezeken a területeken, illetve a fészkelő madarak és a természetes vadvirágok virágzásának idejét a kaszálás, egyéb betakarítás idejének meghatározásakor.
Zöldmezős ipari beruházás természetvédelmi oltalom alatt álló területen nem engedhető meg, azzal a sokat alkalmazott trükkel sem, hogy előbb kivonják a területet az oltalom alól, hogy utána engedélyezhessék a beruházást.
12. Ismertetné az Önök programjának a gazdaság fenntartható fejlődésének elősegítésére vonatkozó részeit?
A fenntartható fejlődés a generációk közti megbonthatatlan szerződés, mely arról szól, hogy a jelen generációja nem élheti fel az utána következők tartalékait. Ahhoz, hogy ez a szerződés betartható legyen, stratégiai gondolkodásra van szükség. Ezért a környezetvédelem, a természetvédelem és az ezekkel szorosan összefüggő ipari-, energetikai-, vízügyi- és agrárpolitika nem lehet kiszolgáltatva a mindenkori kormány (alacsony szinten képviselt) ad-hoc döntéseinek. Nem fordulhatunk vissza a szennyező technológiák (pl. szénbányák) és az elmaradott módszerek felé, csak azért mert egy kormány és a körülötte álló lobby ebben érdekelt, vagy a hangzatos, de szándékoltan félreértelmezett nemzeti érdekek pillanatnyilag így diktálják. A mai magyar kormány és eme szakterületek igazgatása márpedig így áll hozzá a jövő generációk érdekképviseletéhez.
A legfontosabb, hogy minél tisztább energiaforrások felé forduljunk, lehetőleg olyanok felé, melyben hazánk bővelkedik, s melyek, ha nem is szorítják ki vagy pótolják a jelenlegi forrásokat, de mindenképpen kiegészítik, egyre nagyobb arányban veszik át azok szerepét.
13. Magyarország jelenlegi ~1100 PJ/év primerenergia felhasználása a villany (350-400 PJ/év), hő (350-400 PJ/év) és üzemanyag (250-300 PJ/év) között oszlik meg. Álláspontjuk alapján milyen változások várhatók ebben a primerenergia-felhasználásban, a következő évtizedben? Milyen megújuló, atom-eredetű és fosszilis energiaforrások felhasználásával biztosítanák a három terület energiaigényét? Milyen energetikai fejlesztéseket terveznek ehhez?
Elsősorban a háztartási felhasználású energia területén látunk lehetőséget fordulatra. Európai uniós támogatással félmillió lakást, illetve családi házat látunk el szigeteléssel, illetve nap- vagy szélenergiával – ezzel gyakorlatilag nullára csökkenthető ezekben a háztartásokban a meg nem újuló energia fölhasználása. Az új épületek energiaellátásában pedig a geotermikus energia fölhasználását tartjuk jelentős lehetőségnek, mert abban Magyarország igen gazdag.
A mostanában a vita középpontjában álló atomenergia, jelesül a paksi bővítés ügyében várakozó álláspontra helyezkednénk. A paksi bővítés lehet, hogy elkerülhetetlen, de semmiképpen sem sürgős. A fenti energiatakarékossági és megújuló energiákkal kapcsolatos intézkedések viszonylag hosszú ideig leveszik napirendről a paksi bővítés ügyét, ráadásul az energiaárak világpiaci csökkenése tartós tendenciának ígérkezik, így a még szükséges energiahordozókat olcsón beszerezhetjük a nemzetközi piacion. Biztosan van 4-5 évünk annak gondos megvizsgálására és eldöntésére, szükségünk van-e az atomenergia fölhasználásának bővítésére, és ha igen, milyen megoldást érdemes választani.
+1. Az utóbbi években egyre több támogatót tudott maga mögött az a mozgalom (Open Data), amely célja, hogy az állam minél több (nyers) adatot bocsájtson az arra kíváncsi állampolgárok részére, ezzel is biztosítva saját működésének átláthatóságát. (Lásd data.gov, vagy data.gov.uk.) Magyarországon eleddig nem született hasonló kezdeményezés. Támogatnák-e, hogy hasonló adatokat a magyar állam is közzé tegyen? Ha igen, milyen konkrét intézkedésket hoznának ennek megvalósítására?
Feltétlenül támogatjuk.