1. Az Európai Unió aktuális tízéves stratégiájának (Európa 2020) dokumentációja szerint, Magyarország az évtized végéig a GDP 1.8%-át kellene K+F tevékenységre fordítsa. Ez a vállalás lényegesen szerényebb, mint az EU 3%-os célértéke, ráadásul a jelenlegi állás szerint még több mint 0.5% GDP ekvivalens növekedésre van szükség az eléréséhez. Aktuális K+F ráfordításunkkal (~1.22%) lényegesen lemaradunk olyan országoktól is, mint Csehország (1.88%), Észtország (2.18%), vagy Szlovénia (2.8%). Miként biztosítanák, hogy 2020-ig valóban a GDP legalább 1.8%-át K+F tevékenységre költsük? Hogyan bővítenék ki a jelenlegi támogatási programokat (OTKA, Lendület, MTA kutatóközpontok támogatása, stb.) vagy milyen új támogatási rendszert építenék ki? Milyen értékelési rendszer biztosíthatná, hogy a támogatásokat a leghatékonyabban költsük el?

A K+F fejlesztése nem csak EU 2020-as stratégiája miatt fontos, bár azért is, hanem mert ez a szektor -- az oktatással együtt -- a legfőbb garanciája, hogy Magyarországnak jövője is legyen, ne csak múltja. Az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) támogatása egy egyszeri bővülés után ismét stagnál; pedig az OTKA a hazai alapkutatások legfőbb finanszírozója. Növelni kell az OTKA forrásait! A Lendület program jó kezdeményezés, de nem pótolja az alapkutatások hiányzó forrásait. És ami még fontosabb: nem alkalmas arra, ami a célja: az agyelszívás megállítására, netán visszafordítására. Az MTA kutatóközpontjainak támogatását úgy kell átalakítani, hogy a bérre és az alapkutatásokra is több pénz jusson, ugyanakkor támogatni kell a kutatóintézetek és az egyetemek közötti szinergiát, együttműködéseket.

2. Magyarország részvétele a CERN nemzetközi részecskefizikai kutatási programjaiban igen sikeres múltra tekinthet vissza, amit igazol, hogy a közelmúltban a Wigner Kutatóközpontban kapott helyet a CERN egyik fő adatfeldolgozó központja is. Támogatják-e, hogy Magyarország, illetve a magyar kutatóközpontok konzorciumi tagként részt vegyenek további, a világ élvonalába tartozó kutatási projektek és szervezetek (például az Európai Űrügynökség űrpogramjai vagy az amerikai Large Synopic Sky Survey felmérés) kiépítésében és működtetésében is?

Minden olyan tudományos, kutatási és innovációs együttműködést támogatunk, amely a tudásalapú társadalom kiépítését szolgálja. Ez természetesen a nemzetközi kooperációkra is igaz, adott esetben akár a dubnai Egyesített Atommagkutató Intézettel történő kapcsolatok ismételt felvételét is fontolóra vehetnénk, amennyiben a magyar kutatók a fenntarthatóság szempontjából hasznos - például a kiégett fűtőelemek és a nagy aktivitású radioaktív hulladékok feldolgozását segítő - kutatásokba kapcsolódnának be. Ez utóbbi a tudásra akkor is szükség lesz (sőt, akkor lesz rá szükség igazán), ha az atomerőműveket kivezetik az európai energiatermelési rendszerből.

3. Az itthon is nagy visszhangot kiváltó 2012-es PISA teszt eredményei azt mutatják, hogy a magyar oktatási rendszer kritikai gondolkodásra serkentő képessége romlott az utóbbi években. Ugyan a jelentés készítői nem kívántak lándzsát törni egyetlen ország oktatási rendszere mellett sem, néhány általánosabb ajánlást/megfigyelést megfogalmaznak. Ilyen például, hogy a nagyobb iskolai autonómiát biztosító rendszerek jobban teljesítenek, mint az autonómiát beszűkítők (52. oldal), illetve a diákok képességek szerint való szétválasztásának kitolásával szintén számottevő teljesítménynövekedés érhető el a vizsgált képességekben (33. oldal). Önök szerint relevánsak-e a PISA jelentés ajánlatai Magyarország számára? Ha igen, miképp vennék figyelembe őket, ha pedig nem, kérem, indokolják, hogy miért.

A PISA-jelentés eredményei és javaslatai nagyon is relevánsak. A magyar iskola régóta beteg, de az Orbán-Hoffmann-féle ámokfutás végképp tönkrezúzta. A magyar iskolarendszer átörökíti, sőt súlyosbítja a társadalmi különbségeket -- ahelyett, hogy a társadalmi mobilitást, felemelkedést támogatná. Ennek legfőbb oka a korai szelekció, a tanulók szétválogatása "képességek" szerinti iskolákba, osztályokba, már 6-éves korban. Éppen ezért fontos az Együtt-PM választási programját képező közpolitikai tézisekben is szereplő követelés, az egységes 8-10 éves alapképzésre. A lemaradást megelőzni (korai fejlesztéssel, a Biztos Kezdet program kiterjesztésével, bölcsődei-óvodai férőhelyekkel), illetve csökkenteni kell: az integrált oktatás keretein belül működő iskolapszichológusokkal, gyógypedagógusokkal, fejlesztőpedagógusokkal, inkluzív, befogadó-támogató pedagógiával, kompetenciafejlesztéssel. Az autonómiát is vissza kell adni az iskoláknak, és pedagógusoknak, akiket a Fidesz kiskorúnak kezel, és gyámság alá helyez. De a jó autonómia nem a korai szelekciót jelenti, hanem azt, hogy megszűnik a KLIK és az ún. Nemzeti Pedagógus Kar, és ezek megszűnte után az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok legjobb tudásuk és pedagógiai meggyőződésük szerint, a diákokhoz egyénileg is alkalmazkodva, őket egyénileg is fejlesztve taníthassanak, nevelhessenek.

4. Szükségét látják-e a természettudományok oktatását szabályozó kerettanterv megváltoztatását, a PISA jelentés ismeretében? Miként kívánják a STEM (science, technology, engineering, mathematics) pályák népszerűségét növelni a fiatalok, különösen a lányok körében? A 2015-ös PISA felmérés a diákok kollaboratív problémamegoldó képességét is mérni fogja, Önök szerint hogyan kellene erre felkészítenie a diákokat az oktatási rendszernek?

A kerettanterveknek e tárgyaknál is el kellene mozdulnia a kompetencia-alapú oktatás irányába. Ezzel két legyet ütnénk egy csapásra: javulna a diákok teljesítménye és egyúttal a természettudományos és műszaki pályák népszerűségét növelnénk. Ugyanez vonatkozik a "kollaboratív", együttműködési készségek fejlesztésére is.

5. A genetikailag módosított növények (GMO) termesztésének tiltása a kevés kérdések egyike, amiben a felszínen teljes egyetértés mutatkozott a jelenlegi Parlamentben. Ugyanakkor nem világos, melyik párt, milyen megfontolásból állt ki a tiltás mellett. Önök szerint létezik-e olyan a priori ok, ami a génmódosítással előállított növényfajtákat veszélyesebbé teszi, mint a “hagyományosnak” tartott módszerekkel (hibridizáció, radioaktív nemesítés, protoplaszt fúzió) létrehozott fajtákat? Ha igen, kérjük nevezzék meg ezeket az okokat, ha nem, akkor milyen egyéb (gazdasági, társadalmi, stb.) megfontolás miatt ellenzik a GM növények termesztését?

Az Európai Bizottság egyértelmű tudományos bizonyítékok alapján volt kénytelen tudomásul venni a GMO-kukoricára vonatkozó magyar termesztési moratóriumot. A kutatási eredményekkel igazolt kockázatok (a "méregtermelő" növények termesztési területein a mérgek felhalmozódása a talajban és a talajvízben, a nem kártevő, kifejezetten hasznos vagy védett rovarok tömeges pusztulása, a vegyszerhasználat megnövekedése a gyomirtószer-rezisztens növények termesztésénél, a módosított kének átkerülése a rokon vadnövényekbe stb.) lényegesen nagyobba, mint a génkezelt növények termesztésével nyerhető, egyelőre igencsak korlátozott gazdasági előnyök. Ráadásul az európai (és a magyar) fogyasztók többsége egyértelműen elutasítja a GMO-kat, a magyar mezőgazdaság számára pedig kimutatható versenyelőny a GMO-mentesség. Ez éppen elég ok a génkezelt haszonnövények távoltartására.

6. Az Alaptörvény X. cikkelye értelmében “Magyarország biztosítja a tudományos kutatás szabadságát”, illetve “tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” A közelmúltban azonban mégis előfordult, hogy kutatókat tudományos meggyőzdésük miatt vegzáltak. Popp Józsefet, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgató-helyettesét a BBC Science Focus-nak adott interjúja miatt kirúgták, és legtöbb kutatóintézet esetében államilag elrendelt GMO-nyilatkozat stop van évek óta érvényben. Kormányra kerülésük esetében, milyen garanciákkal biztosítanák, hogy a tudományos véleménynyilvánítás szabadsága, vagyis az Alaptörvény X. cikkelye a jövőben ne sérüljön?

Tudományos témákban sem tértünk egyet a cenzúra semmilyen formájával. Ugyanakkor a mezőgazdasági géntechnológia - ugyanúgy, mint például a nukleáris energiatermelés - a tudomány képviselőit is megosztja, világhírű tudósok, akadémikusok sorakoznak fel a pro és kontra álláspontok mellett is. Ezekben a témákban különösen fontos a megalapozott, elfogulatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás, amely elsősorban a sajtó és a tudománykommunikáció feladata lenne - mindkettőt fel kell szabadítani a cenzúra alól.

7. Az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legutóbbi jelentése (AR 5) szerint a Kárpát-medencében 2050-ig másfél, az évszázad végéig pedig valószínűleg több mint két fokkal nőhet az átlaghőmérséklet. Mindez természetesen Magyarország klimatikus adottságait is érinteni fogja. Milyen intézkedéseket hoznának a következő kormányzati ciklus során, hogy az országot felkészítsék a klímaváltozás várható mellékhatásaira?

-A klímaügyet a jelenlegi helyzettel szemben prioritásként kezelő kormányzati struktúra létrehozásával

-A parlament által törvényben elfogadott, az egyes szakpolitikákra is kiható klímastratégia

-A kormányzás minden területét érintő, kötelezően végrehajtandó cselekvési tervek

-A klímaalkalmazkodással kapcsolatos felsőoktatási és K+F területek megerősítése

-A vízgazdálkodás koncepcionális átalakítása ("katasztrófavédelem" helyett tervszerű megelőzés az ár- és belvízvédelemben, vízvisszatartás. árapasztó tározók építése, fokgazdálkodás)

8. Számos nyugat-európai ország nem működtet a hazaihoz hasonló kötelező védőoltási rendszert. Mivel ennek következtében sok nyugati ország járványügyi helyzete lényegesen rosszabb is mint Magyarországé, így ott egyes hangok a szigorítást javasolják, míg hazánkban néhány csoport épp ellenkezőleg, a kötelezőség enyhítéséért lép fel. Mi az Önök véleménye e kérdésben, milyen álláspontot foglalnak el az egyéni szabadságjogok és a közösség érdekeinek eme ütközésében?

Az átoltottság magas aránya hazánkban fontos és pozitív eredmény, ezt meg kell őrizni. Az oltási kötelezettség enyhítését nem, de azt támogatjuk, hogy minden oltóanyagból csak a legmodernebb, legjobb, a mellékhatásokat bizonyítottan a lehető legalacsonyabb szinten tartó oltóanyagok álljanak rendelkezésre. Sőt, az oltásokat -- ha nem is kötelező jelleggel -- ki is terjesztenénk, az Együtt-PM programjában szerepel, hogy: "A védőoltási rendbe illesztve bevezetjük a hatodik osztályos gyerekek számára az ingyenes HPV-oltást." ( http://program2014.egyutt2014.hu/a-te-biztonsagod/#3). De a védőoltásokat nem szeretnénk kiragadni az egészségügyi rendszer egészéből -- mi ebben is korszakváltást kínálunk, a betegségek megelőzését, a népegészségügyet helyezzük az egészségpolitika fókuszába; ennek része a környezetegészségügy, a szűrések, a háziorvosok prevenciós tevékenységének támogatása (dohányzásról való leszoktatás stb.) -- és az oltások is.

9. Az utóbbi években Magyarországon is egyre nagyobb teret nyertek a nem bizonyított hatású, mégis igen népszerű ún. alternatív gyógyászati technikák, mint a kínai orvoslás, vagy a homeopátia. Mi a véleményük ezekről, szükségesnek tartanak-e további szabályozást ezen a téren? A Magyarországon forgalmazott homeopátiás készítményeken (a releváns EU-s és az azt alkalmazó OGYI szabályozásnak megfelelően) nem lelhető fel terápiás javallat, azonban számos gyógyszertárban rengeteg reklámanyag található, amelyeken viszont explicit felhasználási javaslatok szerepelnek. Ön szerint ez elfogadható eljárás, vagy törvényalkotó szándékával ellentétes, szabályozás-kijátszás?

Magyarországnak és a magyaroknak az az érdeke e téren, hogy kövessük az EU szigorú szabályozását, és csak bizonyítottan hatékony szereket, ill. gyógymódokat lehessen terápiás javaslattal ellátva forgalomba hozni, illetve alkalmazni, és ne játszhassa ki senki a szabályozást. A magyar kormánynak kötelessége volna, hogy a különböző obskurus gyógymódok és sarlatánok helyett inkább a bizonyítottan hatékony gyógyszerek társadalombiztosítási befogadását gyorsítsa -- amit jelenleg lassít, fékez. Természetesen különbséget kell tenni a nyilvánvalóan a betegek hiszékenységére és kiszolgáltatottságára építő csalás, és a -- hagyományos terápiákat -- kiegészítő gyógymódként hatékony alternatív gyógymódok között.

10. Az utóbbi évtizedben Magyarországon jelentős előrelépés történt a hulladékfelhasználás terén, de még így is jelentősen elmaradunk az európai átlagtól. A városi hulladék több mint kétharmada kerül hulladéklerakókba, kevesebb mint 20%-a hasznosítódik újra és mindössze 5%-a komposztálódik. Az EU számos országában 10% alatt van a hulladéklerakóba kerülő háztartási szemét aránya, és 20-30% körül a komposztált hulladéké. Az Európa 2020 program keretszámai szerint az évtized végére Magyarország is hulladékának minimum felét kellene újrahasznosítsa. A következő kormányzati ciklus során milyen további intézkedéseket terveznek, hogy ez elérhető legyen?

A hulladékkezelés az Orbán-kormány által bevezetett "reformok" nyomán drágább és kevésbé hatékony, mint korábban volt, ez az irány nem folytatható. Az uniós előírások nem teljesítése miatt két kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen a ciklus alatt. Ahol mindenképpen lépni kell:

-A hulladékkezelési piac erőszakos átrendezésének megállítása

-A szektor értelmetlen túladóztatásának befejezése (felügyeleti díj, regisztrációs díj...)

-A kötelező visszaváltás bevezetése a csomagolási hulladékoknál (az egyutasoknál is)

-A hatósági rendszer ellenőrzési kapacitásának növelése

-A veszélyeshulladék-eltüntetés kormányzati eszközökkel megnyitott kiskapuinak bezárása (Almásfüzitő stb.)

-A szemléletformálás megerősítése

-A szabályozás átalakítása a hulladékmegelőzés érdekében pl. zöld közbeszerzéssel

11. Az utóbbi években számos olyan intézkedésre került sor, amely során az állam természetvédelmi területek, nemzeti parkokhoz tartozó területek haszonbérletéről döntött (a 2012-es Új Földtörvény révén), vagy épp halászati kérdésekben hozott határozatot. Mi az Önök álláspontja, elképzelése a magyarországi természetvédelmi területek hasznosításáról, illetve a természetvédelem, hal- és vadgazdálkodás jövőjéről? Milyen célokat kell ezeknek a tevékenységeknek szolgálniuk? Milyen szerveknek kellene ezen célok elérésének teljesülését felülvigyáznia?

A természetvédelmi, környezetvédelmi és vízügyi hatóságok területi jelenlétét meg kell erősíteni. A legfontosabb azonban, hogy a természetmegőrzési célokhoz természetvédelmi kezelésre van szükség, amely elsősorban nemzeti parki feladata. A legértékesebb természetvédelmi területeknek minél nagyobb mértékben állami tulajdonban és nemzeti parki kezelésben kell lenniük. A védett földek bérbeadása nem ördögtől való, de a nemzeti parki felügyelet és a természetvédelmi célok elsőbbsége ilyenkor sem megkerülhető. A hasznosítás nem történhet a természetvédelmi célok rovására. Ehhez a hatósági kontroll mellett olyan támogatási és kártalanítási rendszerre van szükség, amely kompenzálja a természetmegőrzési célú korlátozásokat.

12. Ismertetné az Önök programjának a gazdaság fenntartható fejlődésének elősegítésére vonatkozó részeit?

Meggyőződésünk, hogy Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a társadalmi, a gazdasági és a környezeti szempontok összehangolásával fenntartható fejlődési modellt tud megvalósítani. Ha megóvja és a jövő nemzedékek számára tovább örökíti természeti kincseinket,nemzetközi összefogás keretébenés idehaza a saját hatáskörében egyaránthatékonyan fellép a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében, kiemelten támogatja a helyi közösségeket erősítő és a természeti folyamatokkal összhangban működő agrárrendszereket, valamint biztosítja mindannyiunk számára a környezeti biztonság feltételeit a tiszta levegőtől és vizektől az egészséges élelmiszerekig. Már egy kormányzati ciklus alatt is fontos lépéseket tehetünk annak érdekében, hogy Magyarország ne tegye tönkre a ma élők környezetét, és ne eméssze fel a jövő generációk életfeltételeit.

-Állami szabályozással átalakítjuk a szociális tűzifaprogramot, hogy valóban csak azokhoz jusson el, akik erre rászorulnak.

-Önköltségmentes, évi 10 ezer új munkahelyet teremtőenergiahatékonysági lakásfelújítási programot indítunk, amelynek keretében a programban résztvevők fűtés számlája már az első évtől kevesebb lesz.

-Támogatjuk a további energiahatékonyságiészöldenergia-beruházások megvalósulását.

-Összehangoljuk és átláthatóvá tesszük a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítható források, így a kvótabevételek felhasználását, amelyekből az energiahatékonyságot, a megújuló energiatermelés fejlesztését és az idevágó kutatás-fejlesztést fogjuk támogatni.

-Felfüggesztjük a paksi atomerőmű bővítésének mesterségesen erőltetett, átláthatatlan előkészítését.

-Bevezetjük az arányos díjfizetést a hulladékszállításban. Így mindenki kevesebbet fog fizetni, aki környezettudatosan él és használja a szelektívgyűjtési, komposztálási rendszereket.

-A szelektív hulladékgyűjtés és -hasznosítás érintően– az állami centralizáció helyett– szigorú hatósági felügyelet előírása mellett a helyi kis- és középvállalkozásokat preferáló szabályozást alkotunk.

A környezetvédelmi termékdíj tételeit úgy alakítjuk át, hogy az a tényleges újrahasznosítást ösztönözze.

-A vasúti fővonalakon integrált, ütemes menetrendet vezetünk be. A menetrendet idővel kiterjesztjük a regionális és mellékvasúti vonalakra is és összehangoljuk a buszközlekedéssel.

-A parkolási díjból származó bevételeket átlátható módon a közösségi közlekedésre fordítjuk.

-A korruptésteljes országrészeket megbénító vasúti kirakat-beruházások helyett a kisebb léptékű, értelmes vasútfejlesztést támogatjuk. Fő célunk a sebességkorlátozások megszüntetése, a csatlakozások biztosítása.

-Segítjük a városba ingázókat, megteremtjük a nagyvárosok közlekedési tarifaszövetségeinek feltételeit, adó- és járulékmentessé tesszük a közösségi közlekedési bérletek munkáltató általi biztosítását.

-A teherforgalmi használatarányos elektronikus útdíj tarifarendszerét átalakítjuk, és méltányos, a környezeti szempontokat – és nem a költségvetési bevételeket – figyelembevevő tarifarendszert állapítunk meg, amelynek bevételét közlekedésfejlesztésre forgatjuk vissza

-Eltöröljük az indokolatlan, magasabb minőségű szolgáltatást nem nyújtó vasúti pótdíjakat.

-Uniós források bevonásával növeljük a kerékpárút hálózatot és a közösségi közlekedési eszközökön bővítjüka kerékpárszállítás lehetőségét.

-Az élelmiszerlánc rövidítése érdekében minimalizáljuk az alternatív értékesítési rendszerek, így különösen a helyi vagy közeli termelői piacok és a vendégasztalok működtetését nehezítő bürokráciát, továbbá ezek számára külön vidékfejlesztési pályázati forrásokat teszünk hozzáférhetővé.

-A helyi közétkeztetésben a beszerzési és közbeszerzési szabályok egyszerűsítésével, továbbá az árhátrány kiegyenlítését lehetővé tevő értékeléssel előnyben részesítjük a helyben termelt élelmiszerek felhasználását.

-A környezet-egészségügyi és az élelmiszerbiztonsági intézményi kapacitás fejlesztésével és a hatósági jogkörök bővítésével segítjük az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesülését, illetve növeljük az élelmiszerbiztonságot.

-Külön programot indítunk a mezőgazdasági klímaalkalmazkodás elősegítésére, így különösen forrásokatbiztosítunk a tájfajták termesztésbe vonásához és a vízvisszatartáson alapuló gazdálkodási módok elterjesztéséhez.

-Kiemelt vidékfejlesztési támogatást biztosítunk az ökológiai gazdálkodók számára, különösen a termékeik feldolgozottsági szintjének növeléséhez, a gazdálkodók közötti együttműködés hatékonyabbá tételéhez és a technológiai ismeretek átadásához. Biztosítjuk az ökológiai gazdálkodók számára az általuk használt állami termőföldeken az előhaszonbérlet jogát.

-Annak érdekében, hogy a településeken a közparkok és más zöldfelületek mennyisége ne csökkenjen és minősége ne romoljon, zöldterületek átminősítését és beépítését csak nagyobb területű, legalább azonos ökológiai értékű és megközelíthetőségű új zöldterület létrehozása esetén engedélyezzük.

Megóvjuk természeti területeinket!

-Megerősítjük a környezet-, és természetvédelmi, valamint a vízügyi hatóságokat és a nemzeti park-igazgatóságokat

-A nemzeti parkokban a védettség szerinti zónákat alakítunk ki; elkészítjük a Natura 2000-es területek kezelési terveit.

Költségvetési fenntarthatóság:

-A központi költségvetés átláthatóságának növelése és az állam által vállalt feladatok tervezhető finanszírozása érdekében programalapú költségvetési tervezést vezetünk be. Ez kikényszeríti, hogy egy intézkedés bevezetésekor évekre előre tekintve is biztosítsanak forrást az adott feladatra, ne csak a bevezetésekor.

-Visszaállítjuk a független, szakértői stábbal megerősített Költségvetési Tanácsot.

-A költségvetés és a költségvetési hatással rendelkező egyéb törvények esetében jogot biztosítunk a Költségvetési Tanácsnak arra, hogy felülvizsgálatra visszaadja a parlamentnek az általa vitatott fenntarthatóságú intézkedést tartalmazó jogszabályt.

-Csak előre lefektetett stratégia alapján, az állami vagyon értéknövekedésének szem előtt tartásával tesszük lehetővé az állam vállalkozói vagyonának bővítését. Ezzel gátat szabunk az értelmetlen államosításoknak és az állami részvényvásárlásoknak.

-A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mérlegfőösszegének plafonját szabályozzuk az államháztartás méretének arányában, mivel jelenleg átláthatatlan és fenntarthatatlan módon ide rejt el állami finanszírozási feladatokat a kormány. Egy ilyen plafon bevezetése a helyénvaló alapfeladataira korlátozza az MFB működését.

-Az MFB által megvalósított közvetlen állami hitelnyújtás esetén lehetővé tesszük a kereskedelmi bankok által alkalmazott legszigorúbb fizetési biztosítékok kikötését.

13. Magyarország jelenlegi ~1100 PJ/év primerenergia felhasználása a villany (350-400 PJ/év), hő (350-400 PJ/év) és üzemanyag (250-300 PJ/év) között oszlik meg. Álláspontjuk alapján milyen változások várhatók ebben a primerenergia-felhasználásban, a következő évtizedben? Milyen megújuló, atom-eredetű és fosszilis energiaforrások felhasználásával biztosítanák a három terület energiaigényét? Milyen energetikai fejlesztéseket terveznek ehhez?

A legfejlettebb európai gazdaságok közül többen (például Nagy-Britanniában, Dániában, Svédországban is) az energiafelhasználás jelentős visszafogása mellett tervezik a gazdaság fenntartható növekedését. A magyar gazdaság és a magyar háztartások energiafelhasználása (egységnyi GDP-re illetve egy lakóegységre vetítve) pazarló, nálunk sem feltétele a további gazdasági növekedésnek az energiafogyasztás növelése. Reális lehetőségként számolunk azzal, hogy a régi paksi blokkok élettartamának lejárta után az energiaigényt atomerőmű(vek) nélkül is ki lehet elégíteni. Új kapacitásokat elsősorban a szél-, a nap- és a geotermikus energiára támaszkodva tervezünk létrehozni. Emellett lehetőséget látunk a földgáz és a biogáz párhuzamos hasznosítására képes gázerőművekben, valamint távlatilag a tisztaszén-technológiákban is.

+1. Az utóbbi években egyre több támogatót tudott maga mögött az a mozgalom (Open Data), amely célja, hogy az állam minél több (nyers) adatot bocsájtson az arra kíváncsi állampolgárok részére, ezzel is biztosítva saját működésének átláthatóságát. (Lásd data.gov, vagy

data.gov.uk.) Magyarországon eleddig nem született hasonló kezdeményezés. Támogatnák-e, hogy hasonló adatokat a magyar állam is közzé tegyen? Ha igen, milyen konkrét intézkedésket hoznának ennek megvalósítására?

Igen, támogatjuk.

Konkrét intézkedéseink:

Az átláthatóság biztosítása érdekében szűkítjük az üzleti titokra, banktitokra, államtitokra hivatkozó eltitkolás lehetőségét az állami vállalatok és intézmények működését érintő információkérések esetén

Létrehozzuk a közbeszerzések egységes, naprakész, kereshető elektronikus adatbázisát, és visszaállítjuk a közbeszerzési pályázati felhívások és eredményhirdetések kötelező nyilvánosságra hozatalát.

Bevezetjük a közbeszerzési felügyelőbiztos intézményét, és közbeszerzési szakértői hálózatot állítunk fel. A felügyelő biztos figyelne arra, hogy minden állami szerződés, beszerzést és pályázat nyilvánossá váljon, valamint az állammal kötött szerződés addig ne léphessen érvénybe, amíg nyilvánosságra nem hozták! Szintén ő felel a közbeszerzések átláthatóvá tételéért és minden részlet ellenőrizhetővé tevő nemzeti adatbázist fejlesztéséért.