Kanadai tudósok fölfedezték a növényevő állatok egyik legrégibb ismert ősét – írja az MTI. Az Eocasea martini névre keresztelt, alig húszcentis állatka maradványai 300 millió évesek. Ez az állat lehet az első ismert láncszem a húsevő és növényevő állatok között.
Az állat az emlősszerű hüllők közé tartozik. A Kansasban talált kövületek koponyatöredékből, majdnem teljes gerincből, medencecsontból és egy hátsó végtagból állnak.
Az új kutatás bemutatta, hogy fejlődtek ki a ragadozókból a növényevők, ami a földi életben nagy változást hozott. A szárazföldi gerincesek előtt először ekkor nyílt meg egy hatalmas táplálékforrás: a kontinensek növényvilága. Ezután válhattak a növényevő állatok a ragadozók legfőbb táplálékává.
Az Eocasea majdnem 80 millió évvel a dinoszauruszok előtt élt. Húsevő volt, rovarokat és más kis állatokat evett. Ez lehetett az első állat annak a folyamatnak az elején, amely a sok növényevőből és az általuk fenntartott, egyre kisebb számú ragadozóból álló földi ökoszisztémát eredményezte.
A kutatás egyik érdekessége, hogy a magas rosttartalmú növényi részek, például a levelek és hajtások, emésztésének képessége nemcsak az Ecoseában és utódaiban jelent meg, hanem egymástól függetlenül legalább öt alkalommal, ebből kétszer hüllőknél.
Az új képesség az öt csoportban több lépcsőben alakult ki, a synapsidáknál csaknem 30 millió évvel korábban, mint a hüllőknél. A növényevés tehát először az emlősök távoli rokonainál alakult ki, nem az ősi hüllőknél, amelyekből végül a dinoszauruszok, a madarak és a modern hüllők kifejlődtek.