Brazília eldugott barlangjaiban különleges szexuális szokásokkal megáldott rovarfaj él, amely nemcsak hogy napokon át párosodik, de még a nemi szerepek is teljes felcserélődtek . Az agresszívebb nőstény egyedek rendelkeznek behatolásra alkalmas szervvel, és azzal gyűjtik be a félénkebb hímektől az értékes örökítőanyagot.
Nem mindegyik állatfaj hím egyedének van pénisze, de mivel a testrészek evolúciója nagyon lassan megy végbe, nagyon jó okának kell lennie annak, hogy a Neotrogla curvata rovarfaj a nőstényeket ruházta fel a behatolás képességével. A japán Hokkaido Egyetem rovatkutatója, Kazunori Yoshizawa úgy véli, hogy megtalálta ennek a magyarázatát.
Amikor a bolhaméretű szárnyas rovarok párosodnak, a nőstény rászáll a hímre, és behatol a hátán lévő vékony genitáliába. A női nemi szerv olyannyira rácsatlakozik a hímére, mintha egybe lennének nőve. Amikor a kutatók megpróbálták szétválasztani az éppen párosodó egyedeket, a hímet véletlenül kettétépték, és a nemi szerve továbbra is erősen a nőstényére csatlakozott. A 40-70 órán át tartó rovarszex végére a nőstény egy könnycseppnyi spermiumot tud begyűjteni.
Hogy ennek mi köze van a női péniszhez? A Neotrogla élőhelyén nagy a szárazság és kevés a táplálék, a nősténynek pedig sok tápanyagra van szüksége a szaporodáshoz. A hímek spermiuma pedig eléggé tápláló. Yoshizawának sikerült kimutatnia, hogy spermiuot nem csak szaporodásra használják: a nőstény egyedek akkor is elfogadnak a hímektől spermacsomagokat, amikor még túl fiatalok lennének a szaporodáshoz.
Mivel a hímeknek is sok energiájukba kerül a spermium legyártása, valószínűleg nem adják szívesen, úgyhogy a nőstényeknek taktikát kellett változtatniuk, hogy be tudják szerezni, ami nekik jár.
Yoshizawa és munkatársai most laboratóriumi körülmények közt is meg akarják vizsgálni az aprócska rovarok szaporodását, de még találniuk kell a kísérleti alanyokban valamilyen alternatív tápanyagot, hogy ne kelljen a barlangok egyetlen tápanyagforrásából, a denevérürülékből komolyabb készleteket felhalmozni.