Jeffrey Mogli, a montreali McGill University professzorának diákjai valami furcsát vettek észre kísérleteik során. Egy alkalommal az egerek fájdalomküszöbét akarták megvizsgálni és ehhez az egerek lábába injekcióztak egy anyagot. Meglepő módon azonban az egerek nem éreztek fájdalmat.
Először arra gondoltak, hogy valami baj van az anyaggal, de a magyarázat jóval meglepőbb volt. Kiderült, hogy a fájdalmat nem érző egerek körül férfiak voltak a kutatók. A csoport rájött arra, hogy a kutatók neme elég ahhoz, hogy ne legyenek megbízhatók a kísérleti eredmények. De nem csak ennek a csoportnak az eredményeit, hanem más kutatásoknál is szerepe lehet ennek a tényezőnek.
A felfedezésnek széleskörű hatása lehet, állítja M. Catherine Bushnell idegkutató. A legtöbb szakember ugyanis nem gondol erre, amikor kísérleteket végez egerekkel.
Mogil már 25 éve végez kísérleteket a fájdalom témakörében. Már régóta gyanítja, hogy az állatok máshogyan reagálnak, amikor kutatók is jelen vannak. Még 2007-ben kiderítette, hogy az állatok jóval kevesebb időt töltenek lábaik nyalogatásával, amikor kutatók is jelen vannak – ez a jele ugye annak, hogy fájdalmaik vannak. Még akkor is igaz ez, ha ez csak egy poszter Paris Hiltonról.
Hogy bizonyítsa állítását, Mogil azt mondta diákjainak, hogy injekciózzák be az egereket és patkányokat, majd üljenek le a ketrecek mellé és olvassanak egy könyvet. Az állatokat videókamerákkal figyelték. Az állatok vegyesen viselkedtek, néhányan kimutatták fájdalmukat, néhányan azonban teljesen jól voltak, legalábbis úgy tűnt.
A kutatók megismételték a kísérletet, de ezúttal azt is feljegyezték, hogy férfi vagy nő ült az állatok mellett. Az állatok 36 százalékkal kevésbé mutatták ki fájdalmukat, ha férfi ült mellettük. A következő lépés az volt, hogy megkérte a kutatókat, hogy hagyják ott már viselt ruhájukat. Kiderült, hogy a férfiak által hordott ruhák ugyanazt az eredményt hozták, mint amikor a férfi ott ült a ketrec mellett. Ugyanúgy 36 százalékkal kevésbé mutatták ki fájdalmukat. Érdekes, hogy ha a férfi póló mellé egy női pólót tettek, akkor az nullázta a férfi póló hatását.
Végül kiderült, hogy a férfiakra jellemző illat megemelte az állatok stresszintjét, ezért kevésbé érezték a fájdalmat. Nem arról volt szó tehát, hogy elrejtették volna azt. Mogil szerint egészen elképesztő, hogy évekig nem tudtak erről a jelenségről.
A jelenség valószínűleg azzal van összefüggésben, hogyha egy állat egy másik hímet érzékel a közelében, az valószínűleg vadászik vagy területét védi, tehát a legritkább esetben barátságos. Ha pedig kimutatod a fájdalmadat, akkor gyengeséget mutatsz. Egyszerű túlélési ösztön az egész.
Paul Flecknell, a Newcastle University aneszteziológus kutatója továbbmegy, szerinte valamennyi laboratóriumi kísérletet befolyásolnak az ehhez hasonló jelenségek, mint a stressz szintje. Még az emberi kísérleteknél is hatással lehet az, hogy férfi vagy nő adja be a tesztelni való gyógyszert. Ez a felfedezés lehet a magyarázata annak is, hogy sok kísérletet egyszerűen nem tudnak reprodukálni más laborokban.
Ennek ellenére Mogil nem gondolja azt, hogy újra el kellene végezni az elmúlt évtizedek összes állatkísérletét. Ez egy zavaró jelenség, de nem a legfontosabb. Mindenesetre azt javasolja, hogy a jövőben arra is fordítsanak figyelmet, ki végzi a kísérleteket.