Kevés felnőttnek vannak világos gyermekkori emlékeik a harmadik születésnapjuk előttről. Ezt gyerekkori amnéziának nevezik, de az okát mostanáig nem sikerült tisztázni. Egy egerekkel végzett kísérlet viszont arra utal, hogy az újszülöttek agyában annyi agysejt alakul ki viszonylag rövid idő alatt, hogy az a hosszú távú memóriáért felelős agyterület működését is befolyásolja.
A kilencvenes évekig gondolták, az agy nem tud megújulni, és egy életet kell leélnünk a velünk született neuronokkal. Később felfedezték, hogy extra idegsejtek is termelődhetnek az élet során. A neurogenezis – az agy újjászerveződése – a hippokampuszban történik; ennek az agyterületnek fontos szerepe van a memória kialakulásában. A neurogenezis az életünk első néhány évében igen intenzív, de az aktivitása ezután visszazuhan.
A torontói gyermekkórházban végzett kísérletben az egereknél hasonló agyfejlődést figyeltek meg; az állatok is kialakították a maguk gyerekkori amnéziáját. A kutatók gyenge elektromos árammal figyelmeztették a kisegereket, ha egy bizonyos területhez közel mennek. Az állatok megtanulták a leckét, és nem mentek oda többet - egészen felnőttkorukig, mert akkorra elfelejtették. Ez nem történt meg, ha már felnőttkorukban érte őket az első áramütés.
A felnőtt egereknél a neurogenezis felgyorsítása a tanulási készségeket is javíthatja, ha az új neuronok még az emlékek kialakulása előtt létrejönnek. Viszont a mostani tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a neurogenezisnek épp ellenkező hatása van a már meglévő emlékekre.
A kutatást vezető Katherine Akers és csapata különböző koró egereket tanítottak meg arra, hogy egy bizonyos környezetről az elektrosokkra asszociáljanak. Ezután néhány felnőtt egeret a futókerékbe helyeztek; erről már korábban kimutatták, hogy felgyorsítja az új idegsejtek növekedését.
Amikor az egereket ismét a fenyegető környezetbe helyezték, a felnőtt, agytuningolt egerek kevésbé voltak hajlamosak arra, hogy megdermedjenek - ami az egereknél a félelem jele -, mint a kontroll csoportba tartozó egerek, akiket nem futtattak a kerékben. Az eredmények arra utalhatnak, hogy az új agysejtek feledtették el az egerekkel az elektromos sokkot. A többi kísérlet is hasonló eredményeket hozott.
A kutatók úgy vélik, lehetséges, hogy a fiatal idegsejtek olyan módon kapcsolódnak egymáshoz, hogy az zavarja a hippokampusz meglévő rendszerét, és ez vezethet a feledéshez. Akers szerint valószínű, hogy az embereknél a gyerekkori amnéziát a fiatalkori neurogenezis okozza.