Az uniós választások közeledtével elindult az esélylatolgatás a csúcsvezetői pozíciókkal kapcsolatban is, és a tudományok területén egy magyar név is megjelent a listán – írja a Research Europe. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia nemrég leköszönt elnöke is megszerezheti a tudományokért és kutatásokért felelős biztosi pozíciót, amivel a következő öt évben nagy befolyása lenne az Európai Unió tudománypolitikájára.

Sokan úgy vélik, erre a posztra tudóst, kutatót kell jelölni, nem olyasvalakit, akinek csak jogi vagy politikai háttere van. Fontos, hogy a tudománypolitika vezetője képben legyen az aktuális kutatási irányokkal kapcsolatban, és ne csak azt ismételgesse, hogy milyen fontos pénzt fektetni az innovációba.

Pálinkás atomfizikusként több komoly kutatásban is részt vett, az atomi ütközések fizikájának szaktekintélyeként ismert világszerte. Komoly reformot indított el az Akadémián a fiatal magyar kutatókat hazacsábító, illetve az itthonmaradásukat segítő Lendület programmal, a kétévente megrendezett nemzetközi World Science Forum tudományos rendezvény elnöke, és Brüsszelben is szerzett tapasztalatokat a Science Europe kutatói szervezet tanácsának tagjaként, valamint az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete alelnökeként.

Ahhoz azonban, hogy Pálinkás egyáltalán a Bizottság jelöltje lehessen, előbb nemzeti szinten kell jelöltté válnia, ami nagyban függ a kormánypárthoz fűződő viszonyától. Rajta kívül más jelöltek is vannak a posztra, például a szlovák Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság oktatási, ifjúsági és kulturális biztosa, valamint a lengyel Jerzy Buzek, aki parlamenti képviselő és akadémiai tanár is egyben.