Most már egy amerikai tanulmány is bizonyítja, hogy a hagyományos egyetemi előadásokat miért unják annyian: egyszerűen nem hatékonyak. Amerikai kutatók szerint nem passzív befogadással, hanem valamilyen aktív tanítással kell segíteni a hallgatókat, így sokkal többen tesznek a tárgy végén sikeres vizsgát.  

Az egyetemi hallgatók másfélszer nagyobb valószínűséggel buknak el olyan órákon, amelyek egyszerű előadások, mint az aktív tanulással megtartottakon. „Az első nyugat-európai egyetemeket 1050-ben alapították, a tanítás pedig azóta ebben a domináns formában zajlik” – mondja Scott Freeman, a  University of Washington biológusa. Sokan viszont próbálkoznak mással, főleg a STEM-tárgyaknál (reálos): csoportmunkával, kérdésekkel.

Freeman és kollégái 225 tanulási módszertanról szóló tanulmány elemeztek. A Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban megjelent eredmények alapján egyértelmű, hogy az aktív tanítás sokkal hatékonyabb: ilyenkor közel felével csökkent a bukások száma, a tanulók átlagosan hat százalékkal jobban szerepeltek a vizsgákon. 

Az aktív tanulásnak nincs egyetlen definíciója, sokan, sokféle módszert alkalmaznak: kérdeznek a hallgatóktól, csoportokban dolgoztatnak, vagy egyszerűen csak megkérik az egyének vagy csoportokat, hogy érveljenek, jussanak konszenzusra valamilyen kérdésben.

A tanulmányt jegyző Freeman kipróbálta ezeket a technikákat nagy osztályokon is. Jelenlegi biológiaóráján 700-an vannak, itt ugyan diákat vetít, de minden dia egy kérdés, amiről megszavaztatja a hallgatókat vagy megkérdez valakit