Ebben a tudományos szenzációban mikroszkóppal kell keresni a kevésbé gusztustalan részeket: egy denevércsontvázakkal és ürülékkel teli ausztráliai barlangban megtalálták egy apró ősi rák fosszilis maradványait, abban pedig az eddigi legősibb és legnagyobb spermamaradványt. Bár a moicén korban élt rákocska csupán néhány milliméteres, a spermiuma körülbelül egy centiméter hosszú.

Ausztrál őslénykutatók már 1988-ban felfigyeltek a Riversleigh körzetben található barlangra, mert több millió fosszilis denevércsontvázat, -koponyát és -fogat találtak benne. Riversleigh egyébként 100 négyzetkilométeren terül el, és ez Ausztrália leghíresebb lelőhelye.

Sokáig azt hitték, hogy ez minden, csak egy rakás denevért tudnak majd megvizsgálni, de sokkal izgalmasabbá vált történet, amikor a mészkőben megtalálták egy ostracod nevű ősi rák maradványait. Beleértve annak 17 millió éves spermiumát is.

Az ivarsejtet egy nőstény rák szaporodószervében találták meg, fonalgombolyagként felcsavarodva. Renate Matzke-Karasz, a német Ludwig-Maximilian Egyetem munkatársa szerint pont a szaporodás pillanatában történt meg az állat fosszilizálódása.

Egyelőre rejtély, hogy ment végbe az állat gyors megkövülése, és hogy miként maradt meg ilyen tökéletes állapotban ez a puha szövet. Könnyen lehet, hogy a denevérguanó konzerválta jól a rákot. Tavaly egy béka fosszilis maradványait találták meg szinte tökéletes állapotban, szintén denevérürülékbe merülve.