A mai napig nem sikerült pontosan meghatározni, mikor és hogyan alakult ki a rovarok egyik legfontosabb képessége, a repülés. Stuttgarti kutatóknak azonban sikerült kideríteniük, hogy az első röpképes rovarok még csak siklani tudtak.

Az ősrovar, a Carbotriplura kukalovae 309 millió évvel ezelőtt feltehetőleg az első rovar volt, amely képes volt kiszélesedett hátpajzsa segítségével lesiklani az ősi fákról - adták hírül Arnold Staniczek és Günter Bechly, a stuttgarti Állami Természettudományi múzeum munkatársai.

A rovar kövületét 1985-ben találták meg, de akkoriban a szárny nélküli ezüstös pikkelykék vagy rövid életű legyek vízben élő lárvái közé sorolták őket. A fosszília ezután feledésbe merült egy cseh múzeumban, amíg Pavel Sroka, a Cseh Tudományos Akadémia munkatársa, majd a stuttgarti Staniczek és Bechly fel nem figyelt az elrejtett kincsre.

A kövületéről kiderült, hogy összekötő láncszem a szárny nélküli ezüstös pikkelyke és a repülő rovarok között. Bebizonyosodott az az elmélet is, hogy a rovarok szárnya hátpajzsukból alakulhatott ki. Ezt a szakértők már 2011-ben, a Coxoplectoptera nevű ősmaradvány megtalálásakor megállapították.

Bechly és Staniczek a vizsgálat eredményét a Systematic Entomology című szaklapban mutatta be.