Látványos meteoresőt válhat láthatóvá szombat hajnalban, ám csak Észak-Amerikában. A pompás csillagászati jelenség akkor keletkezik, amikor a Föld és egy üstökös törmelékfelhője keresztezik egymás pályáját – írja az MTI. 

A kődarabok 209P/LINEAR jelű üstökösről törtek le, az égitestet 2004 februárjában fedezték fel. „Ebben a pillanatban senki sem tudja megmondani, mi lesz, mivel a Föld most először keresztezi az üstökösről származó anyagok útját” – magyarázta Bill Cooke, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) meteorok tanulmányozásával foglalkozó osztályának igazgatója.

„Valójában a Jupiter gravitációs ereje hozta a porfelhőt a Föld pályája közelébe, így ez lesz az első alkalom, hogy az emberek megnézhetik, hogy égnek el a légkörbe csapódva az üstökösről leszakadt darabok" - folytatta Cooke.

Hozzátette: nem tudni, nagyszabású előadás lesz-e, mivel jelenleg nem esik le sok kődarab az üstökösről, és az sem deríthető ki, mennyi hullott le róla két-háromszáz évvel ezelőtt. Ha sok törmeléke keletkezett, egy óra alatt kétszáz hullócsillag látványában is gyönyörködhetnek az amerikaiak, ha viszont kevés, akkor gyakorlatilag semmi sem fog történni.

A megfigyelés legalkalmasabb időpontja Észak-Amerika keleti partvidékén szombat hajnali kettő és négy óra között lesz. Ha a legkedvezőbb forgatókönyv valósul meg, a csillaghullás olyan pompás lesz, mint minden év augusztusában, amikor a Perszeidák meteorraja a földi légkörbe érkezik, és egy órán át száz-százötven hullócsillag izzik fel az égbolton.