Évtizedek óta foglalkoztatja a csillagászokat az a kérdés, hogy a Jupiter baráti vagy inkább ellenséges bolygónak tekinthető. Egy részük azzal érvel, hogy a gázóriás távol tartja a kisbolygókat a Földdel való ütközéstől. Mások szerint pont hogy a Jupiter az, ami egy egész civilizációt leromboló kisbolygót tud a Föld útjába küldeni.
Míg ez a vita zajlik, felmerül egy másik kérdés is: hogy a Jupiternek milyen szerepe volt a fiatal Naprendszerben. Messze a legnagyobb tömegű bolygó a Naprendszerben, 320-szor akkora mint a Föld tömege. Gravitációja nem csupán a kisbolygók pályáját módosítja, de a Naprendszer többi bolygójának a pályájára is befolyással van. Még a Föld útjára is.
Ha például a Jupiternek kiszámíthatatlanabb lenne a pályája, akkor az befolyásolta volna, hogy lakható-e a Föld? Az Arxivon közzétettek egy dokumentumot, ami pont ezt a kérdést boncolgatja, vagyis a Jupiter pályájának hatását a földi evolúcióra.
Elsőre úgy tűnik, hogy a Jupiter helyzete a Naprendszeren belül változó lehet anélkül, hogy az befolyásolná a földi élet kialakulását. De ahhoz, hogy biztosat lehessen mondani ebben a kérdésben, több bolygó földi éghajlatra tett befolyását is meg kell vizsgálni.
A NASA eddigi kutatásai és a Kepler adatai is megerősítik, hogy a bolygók csoportosan alakulnak, nagyon ritka a csillag körül keringő magányos bolygó. Olyan csillagrendszereket is ismerünk, ahol a gázbolygó annyira közel van napjához, hogy forró Jupitereknek nevezik ezeket a csillagászok.
Az élhető bolygók utáni kutatás a kőzetbolygókra koncentrál, amelyek megfelelő távolságra keringenek csillagjuktól és megfelelő lehet a hőmérséklete a folyékony víz jelenlétének. Ugyanakkor számtalan olyan tényező van, amely befolyásolhatja ezt, például a bolygó pályája, vagy más közeli bolygók és holdak jelenléte.
Vegyük például a Holdat. David Waltham, a University of London geológusa azt mondja, hogy a Hold jelenléte nagyban befolyásolja a Föld forgási sebességét, így az élet kialakulását is. Mi lett volna akkor, ha egyáltalán nincs Hold, vagy nagyobb lett volna, esetleg kisebb. Ez mind-mind olyan tényező, amely hatással lett volna az élet kialakulására.
A Hold jelenléte jelentősen megrövidíti azt az időt, míg lelassul a egy adott bolygó forgása. A Földnél például alig hatmilliárd év elég ahhoz, hogy instabillá váljon a bolygó.
Ugyanakkor ha most vinnénk el a Holdat, az nem ugyanaz, mintha egyáltalán nem lett volna, hiszen már 4,5 milliárd éves fejlődésen vagyunk túl. Láthatjuk, hogy ez az egy szempont is mennyi mindent befolyásolhat egy bolygónál.
A teljes Naprendszer esetében még bonyolultabbak lehetnek a hatások, ha megváltoztatunk egy tényezőt. Vizsgálatukkor a kutatók a nyolc bolygóból hetet változatlan állapotban hagytak, a Jupitert azonban több módon változtatták. Így próbálták meg kiszámolni, milyen hatással lehetett volna a Naprendszer többi bolygójára, ha más a tömege, pályája, nagysága, Naphoz való közelsége.
A modellek alapján kiderült, hogy a legtöbb változásnak kicsi befolyása lenne a Föld pályájára és forgására. Arra azonban nem tudtak válaszolni, hogy a Föld éghajlatára milyen befolyással lett volna ez a kicsi változás. James Gilmore, a University of London éghajlati szakértőjét is bevonták a munkába. A tengely bármilyen irányú elhajlása az évszakokat érintené, a pálya módosítása pedig a felszínre érkező Nap mennyiségét változtatná meg. Ezek megváltozása pedig a földi élet kialakulásának folyamatát változtathatták volna meg.
Ugyanakkor az is igaz, hogy ez semmit nem árul el arról, hogy egy adott Naprendszerben lehetnek-e élhető bolygók. Hiszen például egy gyorsabb forgású bolygó nem alkalmas arra, hogy összetettebb életforma kialakuljon, de egyszerű baktériumok még tudnak alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez.
Ezzel párhuzamosan Jonti Horner, a University of Southern Queensland csillagásza olyan modelleket vizsgált, amelyekben a nagy gázóriások kisbolygókat küldenek a belső bolygók felé. A Földnek egy Jupiter méretű bolygó közelsége egyszerre jó és rossz is lehet. Abból a szempontból jó, hogy elnyeli a meteoritok egy részét. Ugyanakkor rossz is, mert el is térítheti ezeket és Földre veszélyes pályára terelheti a kisbolygókat.
Megnyugtató választ tehát nem tudnak adni az eredeti kérdésre. Jonti Horner azonban egy dologban biztos, bármilyen testet adnak a fiatal Naprendszerhez, annak összetettsége miatt a végeredmény bármi lehet.