A robotikus művégtagok általában a sérült vagy hiányzó testrészeket pótolják géppel. Az exoszkeletonok emberformájú, külső robotvázak. Az MIT kutatóinak új fejlesztése egyik kategóriába sem sorolható: a d'Arbeloff Laboratórium kutatói Harry Asada professzor vezetésével olyan robotot fejlesztettek, ami egészséges emberek pótvégtagjaként használható.

A laboratórium munkatársai Supernumerary Robotic Arms (SRL) néven emlegetik az új fejlesztést. A felhasználó a vállain hordja a hátizsákként viselhető robotot, aminek a karjai az ő mozgását utánozzák – aki látta a második Pókember-filmet, amiben Dr. Octopus volt a főellenség, nagyjából el tudja képzelni, miről lehet szó. (Aki nem, kattintson át a Phys.org cikkére, és nézze meg a beágyazhatatlan videót.)

Képzeld el, hogy egy nap az embereknek egy harmadik karja és egy harmadik lába is lesz. Az extra művégtagok segítenek nekik, hogy megfogjanak tárgyakat, tartsák az emberi testet, segítsenek a munkában, vagy egyszerűsítsék egy feladat végrehajtását. Ha a pótvégtagok mozgása szorosan összfügg a karok mozgásával, az emberek a saját testük kiegészítéseként is hordhatják a robotkart. [...] A célunk, hogy egy olyan robottársat készítsünk, ami az emberi test funkcionális kiegészítése lenne.

– magyarázzák a kutatók a hivatalos honlapon a projekt lényegét.