Nagy fehércápák szaporodó populációjára bukkantak a Csendes-óceán északkeleti régiójában, tehát valószínűleg nem fenyegeti kihalás a fajt – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A térségben több mint kétezerre becsülik a nagy fehércápák (Carcharodon carcharias) számát, ami azt jelenti, hogy hatásosak voltak a Föld leghatalmasabb ragadozó halának megmentésére tett intézkedések – olvasható a kutatóknak a PLoS One tudományos lapban megjelent tanulmányában.

A hatméteresnél is nagyobbra megnövő hal szaporodásának oka egyrészt táplálékuk, a tengeri emlősök – fókák, oroszlánfókák – védelme, másrészt halászatuk tilalma a kutatók szerint. A floridai cápakutató program igazgatója, George Burgess vezette nemzetközi kutatócsoport egy három évvel ezelőtti vizsgálat adatainak járt utána –írja az MTI. A Stanford Egyetem 2011-es kutatása vészjóslóan kevés fehércápát, összesen 219 felnőtt és majdnem felnőtt egyedet számolt össze a kaliforniai partok mentén két helyen.

Burgess és kollégái szerint a Stanford-tanulmány helytelenül állította, hogy ez a 219 állat a teljes északkeleti, vagyis Alaszkától Közép-Amerikáig tartó régió felnőtt vagy majdnem felnőtt cápapopulációjának a felét képviseli. A Stanford-tanulmány a Farallon-szigetek és a Tomales-pont fókáiból táplálkozó cápák számát vette alapul, ám kihagyták a máshol étkezőket és a fiatal állatokat is, amelyek száma, úgy tűnik, növekvőben van.

Az új kutatás adatai a nagy fehércápák szaporodását jelzik, ami a tudósok szerint nagy siker. Burgess szerint fontos, hogy ne sorolják a veszélyeztetett fajok közé azokat az állatokat, amelyeknek erre nincs szüksége, és a forrásokból olyan fajokat védjenek, amelyek valóban rászorulnak.