A mai Spanyolország területén élt neandervölgyiek az eddig véltnél több zöldséget ehettek – írja az MTI, egy szakértői csoport fosszilis ürülékmaradványokon végzett kutatási eredményére hivatkozva.
Az El Salt barlangjaiban talált leletek korát nagyjából ötvenezer évesre becsülték, így az innen vett öt talajminta a valaha talált legrégebbi emberi széklet – jóval öregebb, mint a modern embertől (Homo sapiens) származó más fekáliamaradványok, amiket egyiptomi múmiákban és ókori görög latrinákban találtak.
Ainara Sistiaga, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatója munkatársaival olyan anyagokat keresett, amik a hús és zöldségek fogyasztására jellemző. A hús esetében ez az anyag a koleszterinfeldolgozáskor keletkező koprosztanol, a zöldségnél a 5 béta-sztigmaszterol.
A szakértők szerint a neandervölgyi emberek székletének nagy része húsból áll, de egyértelmű jelei vannak a zöldségfogyasztásnak is: a növényi táplálék aránya nagyobb a korábban feltételezettnél.
A korábbi elemzési módszerek elsősorban a megemésztett fehérjére koncentráltak, és ez az eljárás alulbecsülte a növényi hányadot. A fogkőelemzések is utaltak rá, hogy a neandervölgyiek fogyasztottak zöldséget, de az ürülék megvizsgálása szolgáltatta az első közvetlen bizonyítékot.
A Homo neanderthalensis, a modern ember kihalt rokona mintegy 230-40 ezer éve élt Eurázsiában. A tudósok szerint kihalásában nagy szerepet játszott főként húson alapuló táplálkozása.