Közelebb kerültünk az egyik legmenőbb nevű élőlény, a Csendes-óceánban élő diszkókagyló működésének titkához – írja a Science Recorder. A kagylót – tudományos nevén Ctenoides ales – Lindsey Dougherty, a Berkeley egyetem doktoranduszhallgatója vizsgálta meg alaposabban.

A különleges elektromos villódzást produkáló diszkókagylóról sokáig azt hitték, hogy biolumineszcens, vagyis kémiai reakciók során maga termeli a fényt, de Dougherty kutatása megerősítette azt a másik feltételezést, hogy a diszkóhatás a kagyló köpenyén található, tükörszerű gömbök eredménye. A mindössze 340 nanométer átmérőjű gömbök anyaga a kovasav, és a köpeny belső részén helyezkednek el, vagyis a tenger vizén áthatoló fényeket a kagyló nyugalmi állapotban nem veri vissza, csak ha sorozatosan ki- és beforgatja a köpenyét.

Dougherty elmondta, hogy búvárkodás közben szeretett bele a diszkókagylóba, és tervezi a kutatás folytatását is. A fenti megfigyeléseihez egy sor technológiát alkalmazott a nagy sebességű videótól a transzmissziós elektronmikroszkópon át az energiadiszperzív röntgenspektrometriáig. A továbbiakban arra szeretne választ találni, hogy mi lehet a funkciója az egyedi fényjelenségnek, ugyanis a kagyló a villódzást használhatja akár táplálék, akár pár vonzására, de ragadozók elriasztására is.