A klímaváltozás hatására várhatóan legalább egyötödével csökken az Antarktiszon a császárpingvinek száma az évszázad végére a tengeri jég kiterjedésének változásai miatt - derül ki egy új tanulmányból. Most körülbelül 600 ezer ilyen pingvin él az Antarktiszon, írja az MTI.
A Nature Climate Change című folyóiratban közölt tanulmány szerint a fogyatkozás üteme eltérő lesz az egyes kolóniáknál, de az évszázad végére várhatóan mindegyiket eléri. A jelentés készítői a császárpingvinek veszélyeztetett fajjá nyilvánítását sürgetik, szerintük egy ilyen besorolás komoly turisztikai és halászati korlátozásokat jelentene.
A kutatócsoportot vezető Stephanie Jenouvrier, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint acsászárpingvinek teljes populációja valószínűleg 19-33 százalékkal fog visszaesni 2100-ra.
Az antarktiszi Ross-tenger térségében élőcsászárpingvin-kolóniák a többiekhez képest talán később fogyatkoznak meg, mivel ott aránylag még elég sok jeget találnak. Egy Ross-tengeri védett övezet kialakításával időt lehetne nyerni ahhoz, hogy megakadályozzák a pingvinek kipusztulását.
Bizonyos időközönként a császárpingvinek hónapokra elhagyják a kolóniát és az antarktiszi jégdzsungelt átszelve a nyílt víz felé veszik az irányt, hogy táplálékot gyűjtsenek fiókáiknak. Az állatok számára ilyenkor fontos a megfelelő kiterjedésű tengeri jég, amely menedéket biztosít nekik a ragadozók elől.
Phil Trathan, a brit antarktiszi kutatóprogram munkatársa szerint egyelőre nem tudni, hogy a madarak képesek-e alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez azzal, hogy felmásznak a magasabb jégtömbökre. A szakember szerint a túl sok tengeri jég miatt a nőstényeknek messzebbre kell elmenniük zsákmányért, míg a túl kevés jég miatt a hullámok feldarabolhatják a kolóniákat tavasszal.