Ha azt kérdezik tőlünk, hogy mekkorát ugrik a béka, a legtöbben azt mondjuk, hogy hát jó nagyot. Marta Vidal-García, az Ausztráliai Nemzeti Egyetem PhD-hallgatója azonban jobban tudja: 30 békafaj 230 vadon élő egyedének ugrásait elemezte ki lassított felvételek segítségével, hogy rájöjjön az igazi válaszra.

A békák ugyanis máshogy ugranak attól függően, hogy hol élnek. A fákon élő fajok például képesek hatalmas ugrásokra, de valójában nem messzire, hanem magasra ugranak. A földbe ásott üregekben élő békák rövidebb lábai és kerekebb, zömökebb testfelépítésük csak kisebbeket szökkennek, hiszen nem is lenne értelme annak, ha nagyokat tudnának ugrani.

Vidal-García korábban azt vizsgálta, milyen szerepet játszik az élőhely a békák testfelépítésének kialakulásában, most pedig arra kíváncsi, hogy ugyanezek a körülmények hogy befolyásolják az állatok ugrási képességét. Az egyes békákról készült felvételeket egy számítógépes program elemezte ki, hogy pontosan össze lehessen hasonlítani az ugrások magasságát, hosszát és sebességét.