A medvefókákat is fenyegeti az antarktiszi klímaváltozás – írja a BBC-re hivatkozva az MTI.
Harminc év megfigyelései szerint manapság kisebb nőstények születnek, és a nemzőképes kort megérő állatok is később kezdenek szaporodni. A szakértők az állatok génjeiben is megfigyeltek kisebb változásokat.
Az elmúlt 27 év alatt 8 százalékkal csökkent az újszülött fókabébik súlya. A nőstények később - legalább egy vagy két évvel idősebb korban - kezdenek szaporodni, akkor viszont nagyobb a testük, mint három évtizede. Ez a sok emlősállatnál megfigyelt táplálkozási stressz klasszikus tünete.
– mondta Jaume Forcada, a Brit Antarktiszi Kutatóprogram (BAS) munkatársa.
A kutatás központi bázisa a dél-atlanti régió Dél-Georgia szigete mellett található Bird-sziget, ahonnan az 1980-as évek eleje óta figyelemmel kísérik a medvefókák viselkedését és egészségi állapotát. A kutatók szerint az uralkodó éghajlati minta megváltozása hatással volt a medvefókák elsődleges táplálékforrásának, a világítórákoknak a mennyiségére.
A jelentés szerint a világítórákok utánpótlása egyre bizonytalanabbá válik, és ez összefügg a medvefókáknál megfigyelt változásokkal. Rossz években, amikor kevés a világítórák Dél-Georgia vizeiben, a velük táplálkozó ragadozók szaporodásán is érződik a hiány - vagyis elpusztulnak a pingvin- és fókabébik.
A világítórákokat messze délről, az Antarktiszi-félsziget felől és a Déli-sarkvidék nyugati oldaláról szállítják a tengeráramok Dél-Georgiába. A bőségüket befolyásolja a tengeri jég mennyisége, mivel védelemként és élelemforrásként is szükségük van rájuk: a jégtáblák alján növő algákon élnek.
Az Antarktisz nyugati területén évek óta olvad a tengeri jég, és az Antarktiszi Oszcillációnak (SAM) nevezett jelenség pozitív fázisának viharai, szelei, esői és melegebb levegője meggátolja a tengeri jég képződését. Focada szerint az oszcilláció pozitív fázisa az 1990-es években érte el a történelmi rekordot. A kutatók nem csak azt a periódust vették figyelembe, amikor az időjárási adatokat rögzítették: ezer évre visszamenőleg rekonstruálták a légköri jelenség változásait.
A világítórákok mennyisége és az ellátás megbízhatósága erősen összefügg a SAM-jelenséggel.
– mondta Forcada.
Genetikai vizsgálatokkal megállapították, hogy a fókaanyák ma jobban különböznek egymástól, mint húsz éve. A genetikai változatosság általában előny, mert így a populáció jobban ellenállhat a betegségeknek és a környezeti fenyegetéseknek.
A kutatók viszont ezt a változatosságot a fókabébiknél már nem figyelték meg. Ennek két oka is lehet: egyrészt az utódok genetikai sokfélesége a hímek génjeitől is függ, másrészt a nehezedő körülmények miatt a gyengébb kölykök elhullanak.
A déli-sarkvidéki medvefókák sokan vannak; túlélték a pusztítást, melyet vadászatuk okozott, és sikeresen újra elszaporodtak. A kutatók viszont úgy látják, ha az utódok száma ilyen mértékben csökken, és a táplálékellátás bizonytalan marad, a dél-georgiai populáció hanyatlásnak indulhat.