Hatalmas részecskegyorsítót tervez a pekingi Nagyenergiájú Fizikai Intézet. Ha elkészül, az új gyorsító csaknem kétszer akkora lehet, mint a svájci Nagy Hadronütköztető (LHC); az utóbbi 27 kilométer hosszú, a kínait 52 kilométeresre tervezik.

A kínai rivális nemcsak méretében, hanem teljesítményében is riválisa lehetne az LHC-nek. A svájci létesítmény – amivel a Higgs-bozont is sikerült azonosítani – minden ütközésnél 14 teraelektronvolt energiát állít elő; a kínai rendszer akár 70 teraelektronvoltos is lehet. Ezek persze csak tervek: a mostani kínai gyorsítók 240 gigaelektronvolt energiával dolgoznak, ami egy nagyságrenddel kevesebb, mint az LHC-nél.

A projekt összköltségét hárommilliárd dollárra becsülik; a kutatók szerint a fejlesztést valószínűleg a kínai kormány is finanszírozni fogja. Eközben viszont más magáncégek is beszállnának a részecskegyorsító-fejlesztésbe, de őket inkább az LHC amerikai-európai együttműködésben készülő utódja érdekli. A tervek szerint ennek száz kilométer hosszú ütközőpályája lenne, és 100 teraelektronvoltos energiával dolgozna.

A kínai részecskegyorsító építése öt éven belül megkezdődhet, és 2028-ban állhat üzembe.