Klímaváltozás, istencsapása, meteorológiai törésvonalak vagy szeszélyes futóáramlatok miatt hülyült meg a nyár a Kárpát-medencében? Normális, hogy egyik nap narancsot termelhetnénk, másnap meg kiadhatnánk a narancs riasztást? Miért olyan a levegő, mint egy szaunában? Mert idén a Földközi-tengertől kölcsönöztük az időjárást, de az Atlanti térség ciklonjai nem jutnak el hozzánk.
Összegezzük, mi történt az bő másfél napban Budapesten:
Mostanában az tűnik az évszakok egyetlen konstans jellemzőjének, hogy szinte mindegyikük produkál egy új meteorológiai rekordot: hol hőmérsékleti csúcsot, hol rekordmagasságban tetőző árvizet, hol tavaszi hózáporokat. A mostani esőzés legalább ilyen szélsőségesnek tűnik, mint a felsoroltak. Vajon normális az ilyen időjárás a Kárpát-medencében?
Berceli Balázs, az Időkép meteorológusa elmondta, hogy a mostani fülledt, csapadékos időt, illetve a sok zivatart és felhőszakadást egy nagy kiterjedésű anticiklon okozza. Ez Európa észak-északkeleti részén található, és már hosszú ideje fennáll. Emiatt nem tudnak az Atlanti térség ciklonjai bejutni Észak-Európába nyugat felől.
Az anticiklon hátoldalán dél felől észak felé áramlik a levegő, és a Kárpát-medence pont ebbe az áramlási rendszerbe esik bele. Mivel a ciklonok hidegfrontjai nem tudják elérni a Kárpát-medencét, a térségben emiatt már hosszabb ideje a délies áramlás a jellemző. A Földközi-tenger térségéből viszont meleg és nedves levegő áramlik be; emiatt nem frissül hajnalonként a levegő, ezért ennyire fülledt az idő, és ezért van nappal is 28-30 fok.
A meleg és nedves levegő elég labilis, ezért alakulhatnak ki viszonylag gyakran zivatarok és felhőszakadások. Ezek azért okozhatnak kisebb áradásokat – mint ahogy az a héten több városban is előfordult –, mert ilyenkor a magasban sincs nagyobb légmozgás, így a csapadékot adó cellák sokáig maradnak egy helyben. Ha pont egy város fölött vannak, kisebb özönvizet is okozhatnak, mert szélcsendben a cellák csak nagyon lassan mozdulnak el a helyükről.
Az efféle időjárás Magyarországon nem ritka, bár nem is jellemző – inkább azért mondható szokatlannak, mert ilyen sokáig ritkán húzódik el. Mindez nem utal arra, hogy milyenek lesznek az egyes évszakok néhány évtizeden belül; Berceli szerint ez egy adott szinoptikus helyzet, ami idővel meg fog változni. Vagyis nincs értelme levezetni a klímaváltozást és a bibliai özönvizet egy viszonylag hosszan tartó, minimonszunokkal és véletlenszerű árvizekkel súlyosbított esőzésből.
Berceli szerint a nyarak már az elmúlt években is forróbbak, a telek enyhébbek voltak, de ennek a fordítottja is igaz: a szélsőségesebb nyaraknak is voltak forró és hűvös periódusai, ahogy a telek is lehettek zordabbak vagy melegebbek az átlagnál – akár egy évszakon belül is.
A hosszabb távú prognózisok általában szárazsággal, felmelegedéssel, elsivatagosodással számolnak. De akkor mik ezek a brutális esőzések, főleg hogy a következő évtizedekben csökkenő csapadékmennyiségre számítanak a szakértők?
Berceli szerint fontos megkülönböztetni a nagy területre kiterjedő tartós esőzéseket és a lokális felhőszakadásokat. A csapadékhozam a következő években valóban csökkenhet, de az extrém csapadékhullás mégis egyre gyakoribb lehet. Ilyenkor a hevesebb zivatarokból akár egy óra alatt is lehullhat az egyhavi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség.
A kisebb felhőszakadások egy kisebb területet, egy-egy várost, esetleg egy vonal mentén néhány települést érinthetnek. Itt ugyan lehullhat a havi csapadékmennyiség néhány óra alatt, de ezek elszigetelt jelenségek; lehet, hogy amíg Budán szakad az eső, Szegeden hétágra süt a nap.
A szerdai esőzések megmutatták, hogy a főváros mennyire nincs felkészülve ekkora felhőszakadásokra. A rögtönzött, de igen látványos természeti képződmények, mint a Nyugati aluljáró lépcsőjén lecsorgó esővíz, a tengelyig vízben álló buszok vagy az elárasztott körforgalmak a tavalyi árvíz hangulatát idézték.
Ettől most nem kell tartanunk: a Duna 2013-as áradását egy több napos esőzés előzte meg a vízgyűjtő területen. Egy több százezer négyzetkilométeres kiterjedésű, lassan mozgó csapadékmező vízhozama összehasonlíthatatlan egy helyi felhőszakadáséval.
A helyzetet tovább bonyolítják az északnyugat felől érkező erős hidegfrontok, illetve a délnyugatról érkező hidegfrontok. Ezeken ugyanis vonalba rendeződött zivatarok (zivatarlánc; angolul: squall line) is kialakulhatnak. A zivatarláncok is igen heves esőzéseket hozhatnak, csak ezek viszonylag gyorsan, 6-8 óra alatt végigsöpörnek az ország jelentős részén. Ezekben a zivatarokban is ki tudnak alakulni hasonló intenzitású viharok, amik legalább olyan heves felhőszakadásokat hoznak, mint a mostaniak, csak ezek gyorsabban áthelyeződnek, így nem árasztják el a lakott területeket.
Berceli az elmúlt időszak időjárását a trópusokéhoz hasonlította. A meleg, labilis, nagy nedvességtartalmú levegőben szinte bárhol kialakulhatnak záporok, zivatarok, felhőszakadások. Az időjárás-előrejelzést igencsak megnehezíti, hogy ezeknek nagyon nehéz meghatározni a pontos helyét. Nagyjából egy-másfél nappal előre lehet megmondani, hogy melyik országrészekben valószínű, illetve kevésbé valószínű a hirtelen jövő csapadék. Pontos, az egyes városokra vonatkozó előrejelzést egy napnál nagyobb időtávlatban nem nagyon lehet készíteni.