Az eddigi konszenzus szerint az egyiptomiak legkorábban időszámításunk előtt 2200 évvel kezdték el múmiaként megőrizni halottaik maradványait, egy új kutatás eredményei alapján azonban ez a gyakorlat már jóval korábban, valamikor i. e. 4500 és 3350 között elkezdődhetett.

Az ausztrál Macquarie Egyetem kutatói a PLOS ONE nevű folyóiratban megjelent cikkükhöz olyan, 6 ezer éves sírokat vizsgáltak meg, amelyek még az 1920-1930-as években kerültek elő El Badari és Mostagedda környékén, és azóta a angliai Bolton Múzeumban voltak kiállítva. A kutatásban részt vevő Dr. Jana Jones egy múzeumi látogatásán figyelt fel arra, hogy a leleteket az azóta eltelt 80 évben még senki nem elemezte.

Jones a temetkezéshez használ vászonban olyan, összetett keveréket talált, amely aromás növényi kivonatot, növényi gumit és olyan gyantafélét tartalmazott, amely később a mumifikáció egyik gyakori alapanyagaként szolgált.

Nem történt alapvető változás a 3 ezer évvel később a balzsamozáshoz használt mixtúrában. A különbségek egy-egy összetevő kicserélésében érhetők tetten, de már akkor megvolt az az empirikus tudás, amely később valódi mumifikációvá fejlődött.

– mondta Jones, aki további 92 mintát vitt magával további elemzésre.

A mumifikációra utaló nyomokat a gazdagabb sírokban találták, ami arra enged következtetni, hogy akkoriban csak a közösség előkelőbb halottainak járt ez a kezelés. De ezek a testek sem mumifikálódtak még teljesen, csak néhány testrészt, például a fejet és a kezeket balzsamoztak be. Az viszont ennyiből is világosan kiderül Jones szerint, hogy az ősi közösség a már ezer évvel az írásosság megjelenése előtt komoly ismeretekkel rendelkezett a múmiakészítés tudományában.