Úgy tűnik, a Távol-Keleten nem csak a japánoknak nem fűlik a foguk a szexhez: 2750-re elfogyhatnak a dél-koreaiak is, ha nem kezdenek a jelenleginél nagyobb arányban szaporodni. A távol-keleti ország kutatói által végzett szimuláció szerint a most 50 milliós népesség 2056-ra 10 millióval, 2100-ra pedig 30 millióval csökken, mielőtt végül teljesen eltűnik, ha nem pörgetik fel a katasztrofális születési rátát. Tavaly  egy nőre átlagosan mindössze 1,19 szülés jutott.

Egy ország népességének stabil fenntartásához 2,1-es születési arányra lenne szükség, Dél-Korea ettől jóval elmarad még akkor is, ha nem a fenti számot, hanem a Világbank statisztikáit nézzük, ami valamennyivel magasabbra, 1,25-re teszi az ország születési arányszámát.

A születésszám csökkenésének egyik oka az ország hirtelen gazdasági meglendülése. Dél-Koreában nagyon sok nő dolgozik, ezért később házasodnak, és két munkavállaló szülővel a gyerekvállalás is nehezebb feladat egy olyan országban, ahol az OECD-tagországok közül a leghosszabb a munkaidő. Tovább csökkentheti a nők szülési hajlandóságát, hogy a gyereknevelés költségei is nagyon magasak Dél-Koreában: 2013-ban a születéstől a diplomáig átlagosan 300 millió vonba (majdnem 70 millió forintba) kerül egy gyerek felnevelése a szülőknek.

A dél-koreai hatóságok több intézkedéssel is igyekeznek javítani a gyerekvállalási kedven, így egyúttal nemzetük hosszú távú túlélési esélyein. 2017-re például a gyerekek 30 százalékának közgondozását szeretnék biztosítani, hogy a családalapítás könnyebben összeegyeztethető legyen a munkavállalással. Az apasági szabadság ösztönzésével tervezik jobban bevonni a férfiakat a gyereknevelésbe, ezzel bátorítva a nőket, hogy könnyebben vállalkozzanak szülésre.

A Világbank idézett listáján egyébként Magyarország is az élmezőnyben szerepel a maga 1,3-as születési mutatójával.