A Nébih 12-féle ásványvizet von ki a forgalomból, mert túl sok nitrition és Pseudomonas aeruginosa volt bennük. Előbbi határértéke 0,1 milligramm per liter, utóbbié 0/250 ml, azaz palackozott vízben egyáltalán nem lehet. Legalábbis Európában, mert az USA-ban például nincs ilyen szabályozás. De mik ezek a dolgok a vízben, és miért veszélyesek?
Ez egy nagyon gyakori baktérium, megtalálható a földben, a vízben, a bőrfelületeken és az ember által létrehozott, mesterséges környezetekben is. Sőt, az extrém környezetet is jól bírja, elvan hipoxiás (oxigénhiányos) helyeken is, a NASA 2013-as kísérlete szerint sikerrel alkalmazkodott a mikrogravitációhoz is.
Az állatokban és emberben is képes betegségeket okozni, megfertőzi a sérült szöveteket vagy a legyengült immunrendszert. Gyulladást, égési sebeket és vérmérgezést okozhat, de neki köszönhetjük az úgynevezett pezsgőfürdő-kiütéseket is, amikor bárányhimlőhöz hasonló kiütések borítják el a testet. Gyakran okoz gyulladást a fül külsején.
Szerves anyagokkal táplálkozik, és ha ezt fontos szervekben teszi, például a tüdőben, a húgyutakban vagy a vesékben, az akár halálos is lehet. Mivel a legtöbb felületen megél, megtalálható nem fertőtlenített orvosi eszközökön, többek között katétereken is, ami gyakran fertőzésekhez vezet a kórházakban.
Sok negatívuma mellett hasznos szerep is jut neki: mivel képes lebontani a szénhidrogéneket, olajszennyezések megszüntetésére is használják.
A nitritet főleg fertőtlenítésre használják, leginkább a hat hónap alatti csecsemőkre veszélyes: légszomjat, methemoglobin-túltermelést, kékcsecsemő-szindrómát (különböző keringési elégtelenségeket) okoz.
A magas nitráttartalom a fertőtlenítők mellett a földművelésből is belekerülhet a vizekbe. Normál esetben a földben néhány milligramm literenként a nitritek és nitrátok szintje, bár néhány területen előfordulhatnak kiugró értékek, az intenzív földművelés például 50 milligramm per literre emelheti az előfordulást, ami már betegségeket okoz.