Millió elmélet született már arról, hogyan épületek fel az egyiptomi piramisok: a legnépszerűbb mostanában a terület vízzel feltöltése, de sokan még mindig nem zárják ki az UFÓ-kat sem. Végre megszületett egy nagyon egyszerű magyarázat is (ami valószínűleg igaz is: Occam-borotvája kimondja, hogy a legegyszerűbb magyarázat a jobb).

A 4500 éves gízai Nagy Piramist 2,4 millió, egyenként 2,5 tonnás mészkőtömbből rakták össze, ami eszméletlen teljesítmény az akkor rendelkezésre álló technológiával. Az Indiana University kutató szerint mégsem kell bonyolult megoldásra gondolni,

Ez az ötlet sem teljesen új, korábban úgy gondolták, hogy az egyiptomiak így-úgy hengereket csináltak a tömbökből, és így görgették őket. Ezekkel az ötletekkel azonban van egy gond: a hengerek túl nagy nyomást fejtettek volna ki a talajra, tönkretették volna az utakat.

Az amerikai tanulmány szerint csökkenthető a talajra ható nyomás, ha farudakat erősítenek a tömbökre. Ezzel tizenkétszög lesz belőle, ami könnyen görgethető. 

Az ötletüket 30 kilós tömbön tesztelték, és működött. Számításaik szerint a piramisokhoz használt tömbök görgetéséhez 30 centiméter átmérőjű farudak, és ötven erős ember kellett, hogy fél méter per másodperces sebességgel tudjanak haladni.