Az Oxford Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a majmok társadalmi státusza és a közösségük mérete is hatással van az agyuk egyes részeinek méretére, és hogy ezek a részek hogyan kommunikálnak egymással. A társadalmi spektrum két végén állók egyes agyterületei nagyobbak, míg ugyanezeket a területeket a közösség többi tagja kevésbé használja.

A kutatók mágneses rezonanciás képalkotással (MRI-vel) térképezték fel 25 különböző státuszú makákó szürkeállományát. A domináns egyedek esetében nagyobbnak bizonyult az érzelmi információ feldolgozásáért felelős amigdala, illetve a neurotranszmitterek és a neurohormonok szabályozását is végző raphe-magvak és hipotalamusz. Az alárendelteknél pedig a striátum volt nagyobb, amelynek az újdonságokkal kapcsolatos döntéshozatalban van szerepe.

A közösségek mérete is szerepet játszik az agy felépítésében, mert a nagyobb csoportok tagjainak több társadalmi kapcsolatot kell kialakítaniuk, és ügyesebbek kell a többiek társadalmi viselkedését értelmezniük. Összességében a a legnagyobb agyterületeket a nagyobb csoportok domináns egyedeinél találta a MaryAnn Noonan által vezetett kutatócsoport, míg a legkisebbeket a kisebb csoportok alárendeltjeinél.

Noonan szerint a következő lépés az lehet, hogy az emberekre vonatkoztatva is megnézzék a társadalmi státusz és az agy felépítése közötti kapcsolatokat. Hosszú távon a kutatásaik eredményére alapozva olyan kognitív és viselkedésbeli terápia dolgozható majd ki, amely segíthet például olyan embereknek, akik kevesebbre értékelik saját magukat, mint a közösségük más tagjai, derül ki a PLOS Biology folyóiratban megjelent tanulmányból.