Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a Coffea canephora, vagyis a robusta kávé genomját. A kutatók szekvenálták a a kávélevelekből kivont DNS-darabkákat, aztán az átfedéseik alapján, szoftveresen összelegózták a részeket, így végül megkapták a növény teljes örökítő információjának térképét. Ezen kezdtek el aztán géncsaládokat keresni, amelyeket összehasonlítottak a kávécserjével rokon növényekkel is, mint a a szőlő vagy a paradicsom. Azt találták, hogy a kávéban sokkal nagyobb géncsaládok feleltek a koffeintermelésért és a kórokozók elleni védelemért.

Az még viszonylag kevéssé meglepő eredmény, hogy a kávéban több a koffein, mint a paradicsomban. A kutatók a gének pontos beazonosításával azonban azt is megállapították, hogy bár ugyanaz az enzim termeli, mint más koffeintartalmú növényekben, a kávéban található koffein ezektől függetlenül fejlődött ki. Vagyis a teában és a kávéban található koffein nem egy tőről fakad.

És hogy mindez miért érdekes azoknak, akik csak egy jó csésze kávét kérnének? Victor Albert, a Buffalói Egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője szerint azért, mert a kávétermesztők számára segítséget jelenthet a minél jobb kávészemek előállításában, ha ismerik a kávé ízének genetikáját.

A másik ok, amiért fontosak ezek az eredmények, a kávécserje hatékonyabb védelme a kórokozók ellen. A most vizsgált robusta a világ kávéfogyasztásának 30 százalékát teszi ki, és ellenálló a kávérozsda gombája ellen, amely a többi 70 százalékért felelős arabicát viszont jelentősen megtizedelte az utóbbi két-három évben. Mivel az arabicának jóval nagyobb és összetettebb a genomja, a robusta genomjának szekvenálása a másik kávéfajta géntérképének megismerésében is fontos lépés lehet.